Balladatár


Címek
1   a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   z  

Évek
1837   1839   1853   1854   1856   1857   1859   1860   1862   1863   1864   1865   1866   1867   1868   1869   1870   1871   1873   1875   1882   1894   1895   1896   1897   1898   1899   1900   1901   1903   1904   1905   1906   1914   1933   1934   1936   1937   1938   1939   1940   1942   1943   1945   1946   1947   1949   1950   1951   1952   1953   1954   1955   1956   1957   1958   1959   1960   1961   1962   1963   1964   1965   1966   1967   1968   1969   1970   1971   1972   1973   1974   1975   1976   1977   1978   1979   1980   1981   1982   1983   1984   1987   1988   1990   2013   2014   ismeretlen  

Helymutatók
a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   z  

Névmutatók
a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   w   z  

I. Régi balladák » Három árva

Vegyétek ki én szívemet


Gyűjtő: Kallós Zoltán
Gyűjtés ideje: 1970
Gyűjtés helye: Bogdánfalva
Közlő: Kallós Zoltán
Közlés ideje: 1971
Megjelenés helye: Kallós Zoltán 1971: 252-253/75. sz.

Szöveg

Elindula három árva,
Mind a három fődig gyászba.
Sz e legnagyabb mind azt mondja:
Mennyetek bie livádába.

Mennyetek bie livádába,
Vágjatok le három vesszőt.
Sz e közepsző mind azt fújja:
„Keljen, keljen, iedeszanyám!

Keljen, keljen, iedeszanyám,
Met elszakadt a gyócskendőm.”
Nem kelhetek, iedesz fiam,
Elrothadtam, elirvadtam.

Vagyan nektek mosztohátok,
Ki fejért adjan rivátok.
Mikor fejért ad rivátok,
Vérvel virágzik arcátok.

Sz e legkisszebb mind azt mondja:
„Vegyétek ki ’z ién szivemet!
Vegyétek ki ’z ién szivemet,
Haszisszátok ötbe-hatba!

Mosszátok meg ürmösz borba,
Takarjátok gyuocskendőbe!
Tegyétek bié züőd ládába,
Küldjétek bié Moldovába!

Tiétesszétek várkapura,
Vegyen példát menden árva.
Vegyen példát menden árva,
Hogy hogy tőti ’z árvaszágot!”



Megjegyzés

A Mária-motívum miatt az ún. legenda-balladák közé utalt ballada rendkívül népes európai rokonsággal rendelkezik. A Máriától kapott vesszővel való temetőverés motívumában szoros német kapcsolatot, a halálból gyermekei gondozására visszajáró anya személyének beiktatásában meg északi, skandináv párhuzamokat emleget a kutatás. A Túl a vízen Tótországban kezdetű és a néhány rákövetkező szakasz alkalmasint panaszénekből tapadt a balladához. Krizánál (Vadr. 173.) például egy láthatóan különböző énekekből ötvöződött lírai darab első sora az itt közölt I—II. változat kezdősorával azonos. A balladát először Petrás Ince (Rokonföldi) jegyezte le 1841—42-ben Klézsén. Némelyütt a balladás darab gyermekénekként jelentkezik (MNTára I, 599—600).

Domokos—Rajeczky I, 87. — Gragger 208—9. — Domokos, MM.3 282—6. — Ortutay, SzNb. 289—90. — Faragó—Jagamas 116—23. — Csanádi—Vargyas 502—6. — Leader 82—97. — Ortutay—Kriza 756—7.

(Szabó T. Attila jegyzete; Kallós Zoltán 1971: 631.)