Balladatár


Címek
1   a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   z  

Évek
1837   1839   1853   1854   1856   1857   1859   1860   1862   1863   1864   1865   1866   1867   1868   1869   1870   1871   1873   1875   1882   1894   1895   1896   1897   1898   1899   1900   1901   1903   1904   1905   1906   1914   1933   1934   1936   1937   1938   1939   1940   1942   1943   1945   1946   1947   1949   1950   1951   1952   1953   1954   1955   1956   1957   1958   1959   1960   1961   1962   1963   1964   1965   1966   1967   1968   1969   1970   1971   1972   1973   1974   1975   1976   1977   1978   1979   1980   1981   1982   1983   1984   1987   1988   1990   2013   2014   ismeretlen  

Helymutatók
a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   z  

Névmutatók
a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   w   z  

Varga Erzsi


Gyűjtő: Ráduly János
Gyűjtés ideje: 1970-08-26
Gyűjtés helye: Kibéd
Közlő: Ráduly János
Közlés ideje: 1979
Megjelenés helye: Ráduly 1979: 99/ 44. sz.

Szöveg

1.   Hallottátok, hogy az este mi történt:
      A kocsmáros kicsi lányát megölték (să)
      Varga Erzsit az ágyából kilopták, (ă)
      A temető árkáig elhurcolták.

2.   De jóformán egy óra se telt belé,
      A korcsoma elejibe letették.
      – Varga János, nyissad ki jaz ajtódot,
      Halva hozták haza Erzsi lányodot.

3.   – Lánybarátim, arra kérlek titeket,
      Engemet a sírig elkísérjetek.
      Ha rám hányják azt a kavicsos fődet,
      Tetejébe rózsafát ültessenek.

4.   Harangoznak, Varga Erzsit temetik,
      A zsandárok a zsiványt most kísérik.
      Harangoznak, Varga Erzsit temetik,
      A zsandárok a zsiványt most kísérik.



Megjegyzés

44–45. A meggyilkolt leány (Varga Erzsi)

 

Ugyancsak helyi gyilkosságtörténet, az első változatot nemrég közöltük (Ráduly, 125. sz.).

Ötvös Sára az éneket még gyermekkorában tanulta: „Oláh Mihály énekje vót, örökké fútta, mikor jött vót édesapámhoz.” A makfalvi születésű Oláh Mihány kibédi kapcsolatairól lásd a 34. típus jegyzeteit. A balladát adatközlőnk nagyon ritkán énekelte, csak hosszas gondolkodás után jutott az eszébe. A lejegyzés után sem gyakorolta.

A második változatot – hat év múlva – Ötvös Sára az időközben elfelejtett dallam nélkül rakosgatta össze. Innen származnak a szöveg ritmushibái, innen erednek a megcsonkult versszakok. Legteljesebb az első versszakot tudta reprodukálni: a két első sor változatlanul megőrződött, a harmadik sor csak félig maradt meg, a negyedik sort pedig átfogalmazta. Ez a sor az első változatban így hagnzott: A temető árkáig elhurcolták. Az új megfogalmazás: S az erdőbe, nagy árokba kivoncolták. A két sor tehát valamelyest csak tartalmában fedi egymást. A második versszak az új változatban csak három sorból áll. A harmadik sor eléggé szervetlenül épült be ebbe a versszakba, az előző két sorral ugyanis nincs tartalmi kapcsolatban. Valószínű, az első versszak egyik sorának (Varga Erzsit ágyából kilopták) módosult változata. A harmadik versszak még csonkább lett: mindössze két sorból áll. A befejezés pedig nem jutott eszében Ötvös Sárának. Az zárómondatban emlegetett koszorú az eredeti harmadik versszakában meglévő rózsafaültetés motívumát próbálja pótolni.

A ballada dallama félnépi.

 

(Ráduly 1979: 137.)