[Váradi]

Jaj be szennyes a kend inge, gatyája,
Elszennyűlt a szentgyörgyi stokházba’.
Édes Anyám mosson engem fejérbe,
Holnap visznek törvényszék eleibe.
Onnét visznek auditor házába,
Leborulok törvényszék asztalára.
Keservesen vasas lábom zőrgetem,
Jaj istenem, most végzik a felherem.
Trombitásim három troppot fujjatok,
Jaj istenem, holnap felakasztatok;
Muzsikásim, három marsot húzzatok,
Jaj istenem, holnap felakasztatok.
Édes anyám, pénz van az én zsebembe,
Nyújtsa kezét, markoljon ki belőle,
Csináltasson szép fekete koporsót,
Sárga szeggel veresse ki a „jaj” szót.
Kertben jártam, rózsát szedtem,
Jaj be szerencsétlen lettem,
Elbucsuztam mindenektől,
Leány, legény barátimtól,
Alsó, felső szomszédímtól, –
Váradinak szép körhaja. . .
Meszes gödör a sírhalma.

Kéziratból: Filep Elek 1866–1867–Ms: 17. – A Makk-féle összeesküvés résztvevőjéről, a Sepsiszentgyörgyön kivégzett Váradi Józsefről keletkezett ének egy változata még a Vadrózsák megjelenése előtt eljutott Krizához: 1862 áprilisában Bölönből küldte be Barrabás Sándor, aki kísérő levelében arról is tájékoztatta Krizát, hogy Bölönben rendkívül népszerű a Váradiról szóló ének. „A’ Vadrózsába küldök öt szép dalt – olvashatjuk az 1862. április 24-ről keltezett levélben  – az első Están bátyom panassza. Eztet magam írtam. […] A’ 2dik Váradiról – ezt a’ néptől tanultam ’s úgy írtam le, a’ hogy a’ szót kimondották – a’ végin egy kicsint módosítottam – vagy jobban mondva – kifódoztam, mert száraz volt. – A’ 3ik. e’ kedves dal erdő vidéken, fonóba, kalákákba, hol a’ fiatalság együtt van mindig ez az első és a’ Váradié.” (MTAKK 930/1) ­(A levélíró rendkívül kusza szövegét az érthetőség kedvéért én tagoltam mondatokra a szöveg értelme szerint. O. K.) A Vadrózsákban azonban hiába keressük a Váradiról szóló éneket, politikai okok miatt Kriza nem vehette fel gyűjteményébe a rebellist megéneklő balladás dalt. A bölöni változat szövege a Kriza-hagyatékból sem került elő. Előkerült viszont egy másik változata a balladának, melyet Filep Elek dévai alügyész Hunyad megyében (valószínűleg Lozsádon) gyűjtött, s melyet több más dal társaságában 1867. április 18-án küldött el Kolozsvárra a Vadrózsák második kötete számára. (Vö. Filep Elek levele Kriza Jánoshoz. Déva, 1867. április 18. (Filep Elek 1866–1867–Ms: 30)

Filep Elek adata két okból is rendkívül jelentős: egyrészt azért, mert ez az első olyan változat, amelyről biztosan tudjuk, hogy nem a Székelyföldről való, másrészt azért, mert Váradi József szülőföldjén, Hunyad megyében került feljegyzésre.

            A balladás dalt Gyulai Pál nem vette fel az MNGY harmadik kötetébe, jóllehet ismerte Filep Elek kéziratát: abból közölte a Három tolvajlegényt és egy rabéneket.

(Olosz Katalin jegyzete; Kriza János 2013: 636-637.)