Balladatár


Címek
1   a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   z  

Évek
1837   1839   1853   1854   1856   1857   1859   1860   1862   1863   1864   1865   1866   1867   1868   1869   1870   1871   1873   1875   1882   1894   1895   1896   1897   1898   1899   1900   1901   1903   1904   1905   1906   1914   1933   1934   1936   1937   1938   1939   1940   1942   1943   1945   1946   1947   1949   1950   1951   1952   1953   1954   1955   1956   1957   1958   1959   1960   1961   1962   1963   1964   1965   1966   1967   1968   1969   1970   1971   1972   1973   1974   1975   1976   1977   1978   1979   1980   1981   1982   1983   1984   1987   1988   1990   2013   2014   ismeretlen  

Helymutatók
a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   z  

Névmutatók
a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   w   z  

V. Nem tipologizálható

Telik a szolgának


Gyűjtő: Kallós Zoltán
Gyűjtés ideje: 1960
Gyűjtés helye: Görbepataka
Közlő: Kallós Zoltán
Közlés ideje: 1971
Megjelenés helye: Kallós Zoltán 1971: 578-579/249. sz.

Szöveg

Telik a szógának, telik esztendeje,
Mondja a gazdája: maradj meg jövőre,
Mondja a gazdája: maradj meg jövőre,
Hajtsd ki hat ökrömet a ződ legelőre.

Egyék meg a kutyák mind a hat ökrödöt,
Hogy a tűz égje meg vasas szekeredet,
Meguntam, meguntam gazdám kovártéját,
Három töpörtyűvel főzött galuskáját.

Nem bírja két lábom a nagy sárba járni,
A gyenge két karom a sok dudvát hányni,
Anyám, anyám, anyám, öreg édesanyám,
Mikor ingem szűlt vót, mé nem szűlt vót követ.

Mikor ingem szűlt vót, mé nem szűlt vót követ,
Ne láttam vóna a sok keserűséget,
Mikor feresztettél gyenge langyos vizbe,
Mé nem feresztettél tiszta forró vizbe.

Mikor bepolyáltál gyenge kis polyámba,
Mé nem takargattál forró parázsába,
Mikor tejet adtál, mé nem adtál mérget,
Ne láttam vóna a sok keserűséget.

Telik a szógának, telik esztendeje,
Mondja a gazdája: maradj meg jövöre.
Nem maradok többet, elmejek én innét,
Eleget szógáltam két gumibocskorétt.



Megjegyzés

A jelentős társadalmi tartalommal telített énekek a szolgalegény kizsákmányolását mutatják be. Széles körű elterjedése nem okvetlenül a balladás jellegű panaszdalnak egy bizonyos központból való szétvándorlásával, hanem inkább az azonos gazdasági-társadalmi helyzetben élő szolganépségnek egykori, azonos mérvű kizsákmányoltságából eredő közös panaszának különböző pontokon való többé-kevésbé önálló keletkezésével magyarázható. — A mérai két változat újabb adalék a szolgák siralma kalotaszegi életére.

Csanádi—Vargyas 425, 506.

(Szabó T. Attila jegyzete; Kallós Zoltán 1971: 647.)