Balladatár


Címek
1   a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   z  

Évek
1837   1839   1853   1854   1856   1857   1859   1860   1862   1863   1864   1865   1866   1867   1868   1869   1870   1871   1873   1875   1882   1894   1895   1896   1897   1898   1899   1900   1901   1903   1904   1905   1906   1914   1933   1934   1936   1937   1938   1939   1940   1942   1943   1945   1946   1947   1949   1950   1951   1952   1953   1954   1955   1956   1957   1958   1959   1960   1961   1962   1963   1964   1965   1966   1967   1968   1969   1970   1971   1972   1973   1974   1975   1976   1977   1978   1979   1980   1981   1982   1983   1984   1987   1988   1990   2013   2014   ismeretlen  

Helymutatók
a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   z  

Névmutatók
a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   w   z  

Takács Laci


Gyűjtő: Kallós Zoltán
Gyűjtés ideje: 1970
Gyűjtés helye: Vice
Közlő: Kallós Zoltán
Közlés ideje: 1971
Megjelenés helye: Kallós Zoltán 1971: 477-478/177. sz.

Szöveg

Szomorú hír, amit itt most beszélek,
Arra kérem, mindenki figyelje meg!
Takács Laci, sem gulyája, sem nyája,
Más ölébe ül a Julcsa babája.

Állj meg, kedves kis Juliskám, megkérlek,
Ne add oda szívedet más legénynek!
Mert az enyém a tiedért hasad meg,
Ha a tiéd az enyémé nem lehet.

Elmehetsz már, Takács Laci, magadra,
Találtam én náladnál gazdagabbra.
Mit ér nekem a csinos barna legény,
Ha nincs neki vagyona és oly szegény.

A faluba muzsikaszó hallatszik,
Kis Juliskát esküvőre kísérik,
Elöl megyen Kis Juliska és párja,
Utána meg az ő régi babája.

Állj meg, kedves kis Juliskám, megcsaltál,
Ezen szerencsétlen napra virradtál.
Gyászba borul mindjárt a te menyegződ,
Temetésre fordul a te esküvőd.

Egy puffantás épp a templom ajtóba,
A menyasszony halva esik a porba.
Jaj Istenem, jaj Istenem, jaj nekem,
Mindjárt elfolyik a szép piros vérem.

A faluba a harangot kondítják,
Esküvőről temetésre fordítják.
Ki a fiát, ki a lányát siratja,
Szép fiatal korba mennek a sirba.



Megjegyzés

A hűtlenségre az esküvőn elkövetett gyilkossággal válaszoló szerelmes története ugyan nem gyakori balladai tárgy, mégis nemrégen a bánsági Kisiratosról, most meg a mezőségi Vicéről került elő egy-egy, mindeddig ismeretlen változat.

Kovács Ferenc—Faragó József, Iratosi kertek alatt 116—7. — Ortutay—Kriza 784.

(Szabó T. Attila jegyzete; Kallós Zoltán 1971: 640.)