Címek
Évek
1837 1839 1853 1854 1856 1857 1859 1860 1862 1863 1864 1865 1866 1867 1868 1869 1870 1871 1873 1875 1882 1894 1895 1896 1897 1898 1899 1900 1901 1903 1904 1905 1906 1914 1933 1934 1936 1937 1938 1939 1940 1942 1943 1945 1946 1947 1949 1950 1951 1952 1953 1954 1955 1956 1957 1958 1959 1960 1961 1962 1963 1964 1965 1966 1967 1968 1969 1970 1971 1972 1973 1974 1975 1976 1977 1978 1979 1980 1981 1982 1983 1984 1987 1988 1990 2013 2014 ismeretlen
Helymutatók
Névmutatók
Szőllősi Erzsi
Gyűjtő:
Kallós Zoltán
Gyűjtés ideje:
1969
Gyűjtés helye:
Buza
Közlő:
Kallós Zoltán
Közlés ideje:
1971
Megjelenés helye:
Kallós Zoltán 1971: 123–125/30. sz.
Szöveg
„Jó estét, jó estét,
Szőllősiné asszonyság!
Hol van a mi Erzsi babánk,
Aki minket oly rég vár?”
„Bennt van a szobába,
Ződ paplanos ágyába.”
„Menjen be és költse fel őt,
Készítse el a bálba!”
Be is ment, fel is kelt,
El is készült a bálba,
Bagariás két cipőjét
Felhúzta a lábára.
Elindult, odaért,
Odaértek a bálba,
Amikor az a két betyár
Rátekint a cigányra.
„Húzzátok, cigányok,
Kivilágos virradtig,
Amig a mi Erzsi babánk
Karjaink közt elalszik!”
„Eressz ki, eressz ki,
Hülepedni menjek ki,
Bagariás két cipőmből
Piros vérem öntsem ki!”
„Nem méssz ki, nem méssz ki,
Nem kell neked meghülni!
Még ma éjjel két betyárnak
Karja közt fogsz meghalni.”
Átkozott az apa,
De legjobban az anya,
Aki egyetlen egy lányát
Este a bálba hagyja.
Este elbocsássa,
Reggelig nem is lássa,
Reggel pedig nyóc órakor
Meghalva viszik haza.
„Leányok, leányok,
Rólam példát vegyetek:
Két szép legényt egyszerre
Soha ne szeressetek!”
„Jó reggelt, jó reggelt,
Szőllősiné asszonyság!
Élve vittük, halva hoztuk
Haza a maga lányát.”
Megjegyzés
A magyar folklórdarabokon kívül a halálra táncoltatás motívumát feldolgozó román, német és szláv folklórdarabokban is a főmotívum sokszor indokolatlan (ilyenek az itt közölt változatok is!), máskor különböző okok vezetnek a halálos végű balladai-mesei táncoltatáshoz. Néhol a leány csapodársága, másutt a kikosaraztatása vagy a szegénysége miatt semmibe vett legény boszszúja a halálra táncoltatást sugalmazó, kiváltó ok. Van olyan változat is, amely — a román meseváltozatok felfogásához hasonlóan — az ördögöt szerepelteti a halálra táncoltatás férfi hőseként.
Ortutay, SzNb. 306. — Solymossy: MNépr.2 III, 99, 105—6, 125. — Domokos, MM.3 266—7. — Faragó—Jagamas 162—5. —Csanádi—Vargyas 475—6. — Vargyas, MB. 36—42. — Leader 292—5. — Ortutay—Kriza 750. — Az ide tartozó balladaanyag monografikus feldolgozása: Kriza Ildikó, A halálra táncoltatott lány. Bp., 1967.
(Szabó T. Attila jegyzete; Kallós Zoltán 1971: 628.)
Támogatók
Partnerek
