Balladatár


Címek
1   a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   z  

Évek
1837   1839   1853   1854   1856   1857   1859   1860   1862   1863   1864   1865   1866   1867   1868   1869   1870   1871   1873   1875   1882   1894   1895   1896   1897   1898   1899   1900   1901   1903   1904   1905   1906   1914   1933   1934   1936   1937   1938   1939   1940   1942   1943   1945   1946   1947   1949   1950   1951   1952   1953   1954   1955   1956   1957   1958   1959   1960   1961   1962   1963   1964   1965   1966   1967   1968   1969   1970   1971   1972   1973   1974   1975   1976   1977   1978   1979   1980   1981   1982   1983   1984   1987   1988   1990   2013   2014   ismeretlen  

Helymutatók
a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   z  

Névmutatók
a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   w   z  

Szőke Dénes


Gyűjtő: Pozsony Ferenc
Gyűjtés ideje: 1973
Gyűjtés helye: Zabola
Közlő: Pozsony Ferenc
Közlés ideje: 1984
Megjelenés helye: Pozsony 1984: 226-227/127. sz.
Adatközlő neve, életkora, foglalkozása:

Juha Györgyné Deák Teréz, 78 éves



Dallam



Szöveg

Jön a péntek, jön a szombat, vasárnap,
Sepergetnek a pávai leányok.
Seperd, Mari, udvarodat tisztára,
Jön a Dénes, recsegős a csizmája.

- Édesanyám, mi van a kötényébe?
Ha kenyér, hát adjon nekem belőle.
Úgysem eszem sokáig a kenyerét,
Viselem a koporsóm szemfödelét.

Jaj, Istenem, hol fogok én meghalni,
Hol fog az én piros vérem elfolyni?
Vajnafalvi vasút mellett, a hídon,
Megüzentem, édesanyám, ne sírjon.

Jaj de búsan szól a pávai harang,
Szőke Dénes halálára kongatnak.
Azt veri ki mind a két oldalára,
Szőke Dénes legszomorúbb halála.

Jaj de furcsát álmodtam én az este,
Az iskola zöldre ki volt díszítve.
- Gyere Vilma, készüljünk el a bálba,
Szőke Dénes odalett és nincs párja.



Megjegyzés

127–128. A vonat alá esett legény

            A legidősebb pávai emberek emlékezete szerint Sütő Dénes az első világháború előtti években a kommandói fakitermelő vállalatnál dolgozott. Vajnafalva határában a keskenyvágányú erdei vasút mentén a vonat kerekei alá esett és szörnyethalt. Szabó Józsefné Sütő Margit zabolai magyar szakos tanárnő diákjaival összegyűjtötte néhány változatát (Albert–Faragó 1973, 347–348. sz.). A gyűjteményben szereplő 128. számú változat énekese ugyanaz, mint az előbb említett kötet 348. számú variánsának adatközlője. Egy évvel később gyűjtöttem Mannai Lászlónétól a balladát, amikor a megelőző gyűjtés hatására még teljesebb, tökéletesebb változatot jegyezhettem le. A ballada változatainak számát nem sikerült gyarapítanom. Még keletkezésének helyén, Páván is kihullott az emberek emlékezetéből.

 

(Pozsony 1984: 271.)