Címek

1 a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

Évek

1837 1839 1853 1854 1856 1857 1859 1860 1862 1863 1864 1865 1866 1867 1868 1869 1870 1871 1873 1875 1882 1894 1895 1896 1897 1898 1899 1900 1901 1903 1904 1905 1906 1914 1933 1934 1936 1937 1938 1939 1940 1942 1943 1945 1946 1947 1949 1950 1951 1952 1953 1954 1955 1956 1957 1958 1959 1960 1961 1962 1963 1964 1965 1966 1967 1968 1969 1970 1971 1972 1973 1974 1975 1976 1977 1978 1979 1980 1981 1982 1983 1984 1987 1988 1990 2013 2014 ismeretlen

Helymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

Névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

III. Új balladák » Halottbúcsúztató

Szilágyi József kesergő siralma

Gyűjtő: ismeretlen

Gyűjtés ideje: 1892–1896 májusa között

Gyűjtés helye: Sepsikőröspatak

Közlő: Olosz Katalin

Megjelenés helye: Kanyaró 2015: 511-512/308. sz.

Adatközlő neve, életkora, foglalkozása:

ismeretlen

Szöveg

1. Ó, egek bírája! Mi történt most velem!
Be nem gondoltam, hogy kifoly ma a vérem!
Nem gondoltam ugyan, és nem is reméltem,
Hogy akit szeretek, azért ontsák vérem.

2. Mért tiltottad, atyám, tőlem szeretőmet,
Mivel ő szívéből szeretett engemet?
Édes fiad vagyok, mindig azt értettem,
Mégis oroszlánként tőled megölettem.

3. Én hív fiad voltam neked, mint atyámnak,
Mégis ily vétkesen adtál a halálnak.
Ártatlan véremet kész voltál ontani,
Mintsem kedvem szerint hagynál házasodni.

4. Mi hasznod van, atyám, hogy engem megöltél?
Szintén kedvesemnek szívére gyászt kötél,
Öreg napjaidra ily bajba kerültél:
A sötét tömlecnek bús lakója lettél.

5. Mikoron temettek, szintén keseregtél,
Városház ablakján hogy utánam néztél:
Bár ezerszer mondjad, hogy te eztet bánod,
Ezzel már fiadat te fel nem támasztod.

6. Jobb lett volna tetted előbb meggondolnod,
Fiaddal s menyeddel most boldogul laknod.
Isten hozzád, atyám, ezért megbocsátok!
Ámbár veled többé kezet nem foghatok.

7. Kész volnék, ugyan kész, síromból felkelni,
És tégedet, atyám, egyszer megölelni,
Ősz hajad fürtjeit könnyemmel öntözni,
És szép szavaimmal tőled elbúcsúzni.

8. Csak testvérhúgommal bár kezet foghatnék,
Ő testvérbátyjának csókjából nyújthatnék:
Minden rokonimnak itt megbocsájtanék,
Nem bánnám, ha akkor újonnan meghalnék. ||

9. De mivel nem lehet ez, kedves rokonim,
Így isten hozzátok mind jó akaróim,
Kik engem kísértek egész sírhalomig,
És el nem hagytatok egész sírhalmomig.

10. Vasárnap délután esett megölésem,
Akkoron végeztem keserű ebédem.
Mert atyám agyon szúrt, bár mit sem vétettem,
Már hétfőn délután el is temettettem.

11. De kedves rokonim, atyám ne szidjátok!
Ezzel végzem szavam, most isten hozzátok!
Mert van igaz bíró, aki fog ítélni:
Igaz isten előtt ő fog számot adni.

Megjegyzés

308. Szilágyi József kesergő siralma (Sepsikőröspatak)
Lelőhely: EA 2276: 333–334. lap, 264. sz. Ismeretlen kéz írása Kanyaró Ferenc autográf javításaival. E javításokkal ugyanúgy jártunk el, mint az előző, 307. számú vers esetében. Kanyaró javításai ebben a versben a következők: oroszlánykép (oroszlánként); ép (szép); bár (ez a szó Kanyaró betoldása); sírhalomig (sírhalmomig), megöletésem (megölésem).

(Olosz Katalin jegyzete; Kanyaró 2015: 785–.)