Balladatár


Címek
1   a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   z  

Évek
1837   1839   1853   1854   1856   1857   1859   1860   1862   1863   1864   1865   1866   1867   1868   1869   1870   1871   1873   1875   1882   1894   1895   1896   1897   1898   1899   1900   1901   1903   1904   1905   1906   1914   1933   1934   1936   1937   1938   1939   1940   1942   1943   1945   1946   1947   1949   1950   1951   1952   1953   1954   1955   1956   1957   1958   1959   1960   1961   1962   1963   1964   1965   1966   1967   1968   1969   1970   1971   1972   1973   1974   1975   1976   1977   1978   1979   1980   1981   1982   1983   1984   1987   1988   1990   2013   2014   ismeretlen  

Helymutatók
a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   z  

Névmutatók
a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   w   z  

Szépen legel az Ármáni gulyája


Gyűjtő: Weisz Mór
Gyűjtés ideje: 1898-12-27
Gyűjtés helye: Várfalva
Közlő: Olosz Katalin
Megjelenés helye: Kanyaró 2015: 326-327/136. sz.
Adatközlő neve, életkora, foglalkozása:

Gadó Boriska



Szöveg

Szépen legel az Ármáni gulyája,
A kisasszony maga sétál utána.
A kisasszony még messziről kiáltja:
– Szívem, Jancsi, terítsd le a subádat!
– Nem terítem én le itt a subámat,
Itt a csárda, behajtják a gulyámat.
– Lányom, lányom, lányomnak se mondalak,
Hogysem téged az gulyásnak adjalak. ||
– Nem bánom én, édesanyám, tagadj meg,
Az én szívem a gulyásért hasad meg.
– Édes, pínz van a kend zsebibe,
Adja ide, hogy markoljak beléje.
Csináltatak én magának koporsót,
Sárga szeggel kiveretem a jajszót.



Megjegyzés

136. Szépen legel az Ármáni gulyája (Várfalva)
Lelőhely: MUEKvGyLtár 18. csomag. Weisz Mór kézírása.
A ballada eredeti feljegyzését szó szerinti másolatban közöljük, csupán néhány helyesírási eltérést igazítottunk a mai normákhoz.

(Olosz Katalin jegyzete; Kanyaró 2015: 705.)