Balladatár


Címek
1   a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   z  

Évek
1837   1839   1853   1854   1856   1857   1859   1860   1862   1863   1864   1865   1866   1867   1868   1869   1870   1871   1873   1875   1882   1894   1895   1896   1897   1898   1899   1900   1901   1903   1904   1905   1906   1914   1933   1934   1936   1937   1938   1939   1940   1942   1943   1945   1946   1947   1949   1950   1951   1952   1953   1954   1955   1956   1957   1958   1959   1960   1961   1962   1963   1964   1965   1966   1967   1968   1969   1970   1971   1972   1973   1974   1975   1976   1977   1978   1979   1980   1981   1982   1983   1984   1987   1988   1990   2013   2014   ismeretlen  

Helymutatók
a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   z  

Névmutatók
a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   w   z  

Szépen legel a báróné gulyája


Gyűjtő: Pozsony Ferenc
Gyűjtés ideje: 1974
Gyűjtés helye: Páva
Közlő: Pozsony Ferenc
Közlés ideje: 1984
Megjelenés helye: Pozsony 1984: 202/104. sz.
Adatközlő neve, életkora, foglalkozása:

Sütő Béláné Szakács Mária, 77 éves



Szöveg

Szépen legel a báróné gulyája,
A kisasszony maga sétál utána.
Már messziről kiáltja a gulyásnak:
- Jancsi, szívem, terítsd le a subádat.

- Nem terítem én ide a subámat,
Itt a vetés, behajtják a gulyámat.
- Ha behajtják, kihajtja a báróné,
Már te azért, szívem Jancsi, ne féljél.

- Lányom, lányom, lányomnak sem mondalak,
Mint hogy téged egy gulyáshoz adjalak.
- Én nem bánom, édesanyám tagadj meg,
De a szívem a gulyásért szakad meg.

Viszik, viszik Jancsit ki az erdőbe,
Felakasszák magas fa tetejibe.
Kivágatom az erdőből azt a fát,
Amelyikre szívem Jancsit akasztják.



Megjegyzés

104. A kisasszony

            Balladánk a múlt század első felében keletkezett, az új stílus kibontakozásának idején. Több mint 200 változatát ismerjük (Vargyas 1976. II: 757). Közkedvelt voltára utal az a tény is, hogy Albert Ernő 7 változatát közölte (Albert–Faragó, 1973, 203–209. sz.). Vargyas Lajos szintézisében a ballada első följegyzését 1864-re helyezte. Major Ferenc kéziratos énekeskönyvéből kijegyeztünk egy olyan szöveget, mellyel a balladatípus legkorábbi följegyzésének időpontját még előbbre, 1859-re tehetjük. Sajnos a szöveg nagyfokú romlása miatt le kellett mondanunk közléséről. Habár az új stílusú alkotásaink közé tartozik, kiveszőben van a vidék balladaköltészetéből.

 

(Pozsony 1984: 267.)