Szépen legel a báróné gulyája
ismeretlen
1. Szépen legel a báróné gulyája,
Az kisasszony maga sétál utána,
Még messziről kiáltja az gulyásnak:
– Jancsi, szívem, terítsd le a subádat.
2. – Nem terítem én ide az subámat,
Itt a csárda, behajtják az gulyámat.
– Jancsi szívem, ne gondolj az gulyádra,
Van anyámnak bankó pénze, s kiváltja.
3. – Lányom, lányom, lányomnak sem mondalak,
Mintsem téged egy gulyásnak adjalak.
Nem bánom én, édesanyám, tagadj meg,
De a szívem a gulyásért hasad meg.
137. Szépen legel a báróné gulyája (Bágyon)
Lelőhely: AKKvár–MsU 1568/A–3: 2/2. sz. Balogh Gábor kézírása. Kanyaró ezt a változatot nem ismerhette, mert a nyugdíjazását követő tanévben került feljegyzésre a ballada.
137.1. A ballada nyomtatásban: KESZEG Vilmos 2004: I. 253/19. sz.; II. 377/16–20. sz. (A diákgyűjtő nevét tévesen Balogh Mihálynak írja mindkét helyen.)
(Olosz Katalin jegyzete; Kanyaró 2015: 705.)