Szépen legel a báróné gulyája
ismeretlen
1. Szépen legel a báróné gulyája,
S a kisasszony maga sétál utána.
Még messzire kiáltja a gulyás[!]
Szívem János, terítsd le a subádat.
2. S én a subát oda nem terítem,
Itt a csárda, béhajtják az nyájamat.
Szívem János, ne gondoljál te azzal,
S kiváltsa az öreganyám, ha mondom.
3. Fújja a szél aranyrojtos gátyáját,
S nem nyerte el a báróné lányát.
S lányom, lányomnak sem mondhatlak,
Mintsem téged az gulyásnak adnálak.1
1. A diák megjegyzése: „Hallám egy Gyergyóremeteitől, ki pájinka mellett danolá azokat” [A kisasszony gulyája mellett A megesett leány egy töredéke szerepel a kéziratban.]
134. Szépen legel a báróné gulyája (Gyergyóremete – Kolozsvár)
Lelőhelye: MUEKvGyLtár 40. csomag. Hollander Emil VI. o. t. kézírása.
(Olosz Katalin jegyzete; Kanyaró 2015: 702.)