Címek
Évek
1837 1839 1853 1854 1856 1857 1859 1860 1862 1863 1864 1865 1866 1867 1868 1869 1870 1871 1873 1875 1882 1894 1895 1896 1897 1898 1899 1900 1901 1903 1904 1905 1906 1914 1933 1934 1936 1937 1938 1939 1940 1942 1943 1945 1946 1947 1949 1950 1951 1952 1953 1954 1955 1956 1957 1958 1959 1960 1961 1962 1963 1964 1965 1966 1967 1968 1969 1970 1971 1972 1973 1974 1975 1976 1977 1978 1979 1980 1981 1982 1983 1984 1987 1988 1990 2013 2014 ismeretlen
Helymutatók
Névmutatók
Szépen legel a báróné gulyája
Gyűjtő:
Kallós Zoltán
Gyűjtés ideje:
1970
Gyűjtés helye:
Vajdakamarás
Közlő:
Kallós Zoltán
Közlés ideje:
1971
Megjelenés helye:
Kallós Zoltán 1971: 464-465/168. sz.
Dallam
Szöveg
Szépen legel a báróné gulyája,
A kisasszony maga sétál utána,
Még messziről kiáltja kiáltja a gulyásnak:
„Jancsi fiam, terítsd le a subádat!”
„Nem terítem le biz én a subámat,
Itt a csárda, behajtják a gulyámat.”
„Jancsi, szivem, ez eszedbe, az eszedbe ne jusson,
Kiváltja azt édesanyám, ha mondom.”
„Gyere, anyám, váltsd ki Jancsi gulyáját,
Itt mellettem szunnyadozott egy szikrát!”
„Lányom, lányom, lányom, lányom, lányomnak se
mondalak,
Mintsább hogy egy gulyás után adjalak.”
„Nem bánom én, édesanyám, tagadj meg,
Mert a szívem a gulyásért szakad meg.”
Fújja a szél három rojtú, három rojtú gagyáját.
Szegény Jancsit reggel hatkor akasszák.
Szépen legel a báróné gulyája,
A kisasszony maga sétál utána,
Még messziről kiáltja kiáltja a gulyásnak:
„Jancsi fiam, terítsd le a subádat!”
„Nem terítem le biz én a subámat,
Itt a csárda, behajtják a gulyámat.”
„Jancsi, szivem, ez eszedbe, az eszedbe ne jusson,
Kiváltja azt édesanyám, ha mondom.”
„Gyere, anyám, váltsd ki Jancsi gulyáját,
Itt mellettem szunnyadozott egy szikrát!”
„Lányom, lányom, lányom, lányom, lányomnak se
mondalak,
Mintsább hogy egy gulyás után adjalak.”
„Nem bánom én, édesanyám, tagadj meg,
Mert a szívem a gulyásért szakad meg.”
Fújja a szél három rojtú, három rojtú gagyáját.
Szegény Jancsit reggel hatkor akasszák.
Megjegyzés
Az újabb keletkezésű ballada első jelentkezésére egy versfaragó versgyűjteményében találunk adatokat (Magyari Költeményei 1858), Magyari azonban feltehetően egy akkor már ismert népballadát iktatott bele gyűjteményébe. Minthogy ezt a verset ugyanez évben Simonffy Kálmán meg is zenésítette, ez kerülhetett vissza a néphez. Ma ez az egyik legközkeletűbben ismert ballada. Erdélyi elterjedtségét a kalotaszegi, mezőségi és gyimesvölgyi változat előkerülése jelzi. A Mezőség Kolozs megyei részén a viszonylag újabb eredetű szöveghez igen szép és régi stílusú dallamok párosulnak.
Csanádi—Vargyas 554—6. — Ortutay—Kriza 778.
(Szabó T. Attila jegyzete; Kallós Zoltán 1971: 639.)
Támogatók
Partnerek
