Balladatár


Címek
1   a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   z  

Évek
1837   1839   1853   1854   1856   1857   1859   1860   1862   1863   1864   1865   1866   1867   1868   1869   1870   1871   1873   1875   1882   1894   1895   1896   1897   1898   1899   1900   1901   1903   1904   1905   1906   1914   1933   1934   1936   1937   1938   1939   1940   1942   1943   1945   1946   1947   1949   1950   1951   1952   1953   1954   1955   1956   1957   1958   1959   1960   1961   1962   1963   1964   1965   1966   1967   1968   1969   1970   1971   1972   1973   1974   1975   1976   1977   1978   1979   1980   1981   1982   1983   1984   1987   1988   1990   2013   2014   ismeretlen  

Helymutatók
a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   z  

Névmutatók
a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   w   z  

Szép Ilona


Gyűjtő: Kallós Zoltán
Gyűjtés ideje: 1955
Gyűjtés helye: Lészped
Közlő: Kallós Zoltán
Közlés ideje: 1971
Megjelenés helye: Kallós Zoltán 1971: 413-416/135. sz.

Dallam



Szöveg

„Anyám, anyám édesanyám,
Megkell haljak Ilonáétt,
Ilonának szépségiétt,
S az ő kurcsa derekáétt.”

„Fiam, magad, Mónár Bálint,
Meg ne halj te Ilonáétt,
Ilonának szépségiétt
S az ő kurcsa derekáétt!

Csináltassunk aranygy malmot!
Odagyűlnek szép éfiak.”
Csináltattak aranygy malmot,
Odagyűltek szép éfiak,

Szép éfiak, szép leányok:
Hát nincs köztik Szép Ilona!
„Anyám, anyám, édesanyám,
Nincsen köztik Szép Ilona.

Anyám, anyám, édesanyám,
Meg kell haljak Ilonáétt,
Ilonának szépségiétt,
S az ő kurcsa derekáétt.”

„Fiam, magad, Mónár Bálint,
Meg ne halj te Ilonáétt,
Ilonának szépségiétt
S az ő kurcsa derekáétt.”

Csináltattak ezüst malmot.
Odagyűltek szép éfiak,
Odagyűltek szép éfiak:
Hát nincs köztik Szép Ilona!

„Anyám, anyám, édesanyám,
Meg kell haljak Ilonáétt,
Ilonának szépségiétt
S az ő kurcsa derekáétt.”

„Fiam, magad, Mónár Bálint,
Meg ne halj te Ilonáétt,
Ilonának szépségiétt
S az ő kurcsa derekáétt!

Tegyed hottá te magadat:
Húzassuk meg nagy harangat!”
Ki es szekett Szép Ilona,
Kérdi vala egy szomszédját:

„Vajon kinek harangoznak,
Hogy a harangok úgy zúgnak?”
Meghótt, meghótt Mónár Bálint,
Neki, neki harangoznak.”

Bé es mene Szép Ilona,
Mondja vala az anyjának:
„Anyám, anyám, édesanyám,
„Meghótt, meghótt Mónár Bálint,

Nem eresztett csudájára,
Erejszen el halálára,
Erejszen el halálára!”
„Na, há eredj, Szép Ilona!”

Meglátá a legén anyja,
Hogy már menyen Szép Ilona.
„Fiam, fiam, Mónár Bálint,
Mos jő, mos jő Szép Ilona:

Szemed álljon pillantólag,
Szájad álljon csókolólag,
Kezed álljon ölelőleg,
Lábad álljon uglandólag!”

Be es mene Szép Ilona,
Reábútt Mónár Bálintra:
„Kelj fel magad, Mónár Bálint!
Mit csináljak nálad nélkül?”

Fel es szekett Mónár Bálint,
Megelelte, megcsókolta.
„Ne félj magad, Szép Ilona,
Me nem hótt meg Mónár Bálint.

Csináltattam arany malmot:
Mét nem jöttél, Szép Ilona?”
„Jöttem vona, Mónár Bálint,
De nem csapott édesanya.
 
Este vagyan, Mónár Bálint,
Erejsz haza te ingemet!”
„Nem erejsztlek haza soha,
Nem menc haza te, Ilona!”

Lészped (Moldva), 1955



Megjegyzés

Maga a derűs, románcszerű tárgy (a tettetett halálban szerelmesét magához csalogató, a belőle feléledő és szerelmesével boldogan egyesülő csuda-halott) Európa-szerte ismert; albán, dán, német, svéd, skót, szlovén és olasz változatairól tudunk. A magyar változatokban a csudamalom-motívum a ballada északi rokonságára mutathat. Az itt közölt négy csángó változat mindenike földrajzilag a magyar darabok közül a legkeletebbről
előkerült, legteljesebb és tájnyelviességekben legbővelkedőbb darab. Annak ellenére, hogy itt négy csángó változatot is közlünk, a gyűjtő megfigyelése szerint a moldvai csángóság között elég ritkán kerül elő változat: a székelyes csángó falvakban a gyűjtő nyolc-, az sz-elő falvakban hatszótagos változatait figyelte meg. — Két meseváltozatát lásd kötetünkben a 266—267. sz. alatt.

Gragger 198. — Ortutay, SzNb. 302—3. — Solymossy: MNépr.2 III, 117—8, 126. — Domokos, MM.3 270—3. — Csanádi—Vargyas 519—21. — Vargyas, MB. 68—76.

(Szabó T. Attila jegyzete; Kallós Zoltán 1971: 636-637.)