Szentháromság romlása
Tovább keblem ki nem állja
Fájdalmát, – ma megsiratja
Szent Háromság nagy romlását,
Négy útczának posztulását.
Az iszonyu bőszült vulkán
Kiméletlen, mint vad orkán.
Ezernyolcz száz ötvennyolczba
Midőn vónánk boldogságba,
Tizennegyedik szeptember
Elboritott a tűztenger.
Szurduk ucczán megindula,
Falu ucczán végig gyúla.
A vészharang mihelyt kondul
Minden ember ótni indul.
A kik a mezőn is vótak
Sebesen haza índultak;
De még haza se érkeztek
Csűrök, házok immár égett.
Minden szemből köny kicsordult,
Minden könyre más-más ház gyult.
A bús könyek mit se értek,
Csűrök, házok rendre égtek.
A két harang tűz uttyába
Sír a falu derekába;
Mind azt mondják: ne hagyjatok,
Emésztnek meg a tűz langok.
A két harang fődre hulla,
Kemény tűzbe megolvada,
A templom is összeomla,
Gyászhalom lett tapaszhomja
Öste jött a barom csorda,
Ment vóna bé, nem vót hova:
Lángoltak a kapuzábék,
Azon belől minden hajlék.
Égtek szegények, gazdagok,
Lobogtak a tenger langok.
Tornyoztak a füst fellegek,
Jöttek-mentek az emberek. ||
Sir az özvegy, sir az árva,
Kemény fődbe házat vájva.
Borul az ég, és az esső,
Nincs már hajlék, künn ázik ő.
Izzattság, fárattság mellett
Puszta lön a rakott telek.
Főd kunyhóba menekülve
Sir a gazdag is éhezve.
Kéziratból: EA 10747: 1–2/1. sz. – A *háromszéki gyűjtő a tapaszhom szóval kapcsolatban megjegyezte, hogy a Vadrózsák tájszójegyzékében nem talált magyarázatot a szó jelentésére. Felvetődhet a gondolat, hogy talán az adatközlő száján torzult el valamilyen értelmes szó. Ezt azonban cáfolja az a tény, hogy Vas Tamás 1865-ben egy marosvásárhelyi vak énekes koldustól jegyezte le ugyanezt a hírverset, s annak szövegében is előfordul a kérdéses kifejezés, annyi eltéréssel, hogy összetett szóként szerepel, így: tapasz-hom. (Szabó Sámuel – Olosz Katalin 2009: 194) Ez vezetett rá arra, hogy elhomályosult szóösszetétellel van dolgunk, melynek értelmére a Czuczor–Fogarasi féle szótárban találtunk magyarázatot. (Lásd a Szójegyzékben)
(Olosz Katalin jegyzete; Kriza János 2013: 637.)