Címek
Évek
1837 1839 1853 1854 1856 1857 1859 1860 1862 1863 1864 1865 1866 1867 1868 1869 1870 1871 1873 1875 1882 1894 1895 1896 1897 1898 1899 1900 1901 1903 1904 1905 1906 1914 1933 1934 1936 1937 1938 1939 1940 1942 1943 1945 1946 1947 1949 1950 1951 1952 1953 1954 1955 1956 1957 1958 1959 1960 1961 1962 1963 1964 1965 1966 1967 1968 1969 1970 1971 1972 1973 1974 1975 1976 1977 1978 1979 1980 1981 1982 1983 1984 1987 1988 1990 2013 2014 ismeretlen
Helymutatók
Névmutatók
Szendre báró leánya
Gyűjtő:
Kallós Zoltán
Gyűjtés ideje:
1958
Gyűjtés helye:
Ugrapataka
Közlő:
Kallós Zoltán
Közlés ideje:
1971
Megjelenés helye:
Kallós Zoltán 1971: 462-463/166. sz.
Dallam
Szöveg
Túl a szendrei pusztában
Juhászlegény furulyálgat magáb,
Furulyaszó felhallatszik az ablakba:
Ébredjen fel, méltóságos kisasszony.
Meg is nyílt a palotának ablaka,
Kökényszemű kislány hajlott ki rajta.
„Édesapám, ha meg akarsz, tagadj meg,
Az én szivem a johászér’ szakad meg!”
Szendre báró felnyergeli a lovát,
Esszejárja egész johásztanyáját,
Azt kérdezi legöregebb johásztól:
„Nem látta-e a lányomat valahol?”
„Szendre báró, én a lányát nem láttam,
Három napja bojtárom es oda van,
Három napja bojtárom es oda van,
Talán bizony a kisasszony vele van.”
Túl a Tiszán most faragnak ott egy fát,
Amelyikre Bojtár Jenőt akasszák,
Fújja ja szél fejér ingét, gagyáját,
Mér’ szerette Szendre báró leányát.
Túl a szendrei pusztában
Juhászlegény furulyálgat magáb,
Furulyaszó felhallatszik az ablakba:
Ébredjen fel, méltóságos kisasszony.
Meg is nyílt a palotának ablaka,
Kökényszemű kislány hajlott ki rajta.
„Édesapám, ha meg akarsz, tagadj meg,
Az én szivem a johászér’ szakad meg!”
Szendre báró felnyergeli a lovát,
Esszejárja egész johásztanyáját,
Azt kérdezi legöregebb johásztól:
„Nem látta-e a lányomat valahol?”
„Szendre báró, én a lányát nem láttam,
Három napja bojtárom es oda van,
Három napja bojtárom es oda van,
Talán bizony a kisasszony vele van.”
Túl a Tiszán most faragnak ott egy fát,
Amelyikre Bojtár Jenőt akasszák,
Fújja ja szél fejér ingét, gagyáját,
Mér’ szerette Szendre báró leányát.
Megjegyzés
Az újabb keletkezésű ballada első jelentkezésére egy versfaragó versgyűjteményében találunk adatokat (Magyari Költeményei 1858), Magyari azonban feltehetően egy akkor már ismert népballadát iktatott bele gyűjteményébe. Minthogy ezt a verset ugyanez évben Simonffy Kálmán meg is zenésítette, ez kerülhetett vissza a néphez. Ma ez az egyik legközkeletűbben ismert ballada. Erdélyi elterjedtségét a kalotaszegi, mezőségi és gyimesvölgyi változat előkerülése jelzi. A Mezőség Kolozs megyei részén a viszonylag újabb eredetű szöveghez igen szép és régi stílusú dallamok párosulnak.
Csanádi—Vargyas 554—6. — Ortutay—Kriza 778.
(Szabó T. Attila jegyzete; Kallós Zoltán 1971: 639.)
Támogatók
Partnerek
