Címek
Évek
1837 1839 1853 1854 1856 1857 1859 1860 1862 1863 1864 1865 1866 1867 1868 1869 1870 1871 1873 1875 1882 1894 1895 1896 1897 1898 1899 1900 1901 1903 1904 1905 1906 1914 1933 1934 1936 1937 1938 1939 1940 1942 1943 1945 1946 1947 1949 1950 1951 1952 1953 1954 1955 1956 1957 1958 1959 1960 1961 1962 1963 1964 1965 1966 1967 1968 1969 1970 1971 1972 1973 1974 1975 1976 1977 1978 1979 1980 1981 1982 1983 1984 1987 1988 1990 2013 2014 ismeretlen
Helymutatók
Névmutatók
Székvári Mariska
Gyűjtő:
Kallós Zoltán
Gyűjtés ideje:
1953
Gyűjtés helye:
Lészped
Közlő:
Kallós Zoltán
Közlés ideje:
1971
Megjelenés helye:
Kallós Zoltán 1971: 118–119/27. sz.
Szöveg
„Jó estét, jó estét
— Székváriné hallja —,
Honn van-e a lyánya,
Székvári Mariska?”
„Honn van, ejde, honn van,
Bennt van a szobába;
Fekszik már, aluszik
Fejér vetett ágyba.”
„Menjen bé, költse fel,
Készítse ja bálba,
Lukszárú cipőjét,
Hújza fel lábára!”
Elindult, elindult
Mariska ja bálba,
Tíz pár aranygyűrűt,
Húzott az újjába.
„Hújzátok, cigányok,
Nem szabad nyúgúnni,
Székvári Mariskát
Muszáj táncoltatni!”
„Erejsz ki, erejsz ki,
Magamat hűtsem ki,
Lukszárú cipőmből
Aludt vért öncsem ki!”
„Ne menj ki, ne menj ki,
Ne hűtsd ki magadat,
Tíz pár aranygyűrűd
Zújadba dagasztad!”
Verje meg az Isten
Azt az édesanyát,
Ki vasárnap este
Elbocsájsa lyányát!
Este elbocsájsa,
Regvelig nem lássa,
Regvel nyóc órakor
Halval viszik haza.
Harangoznak délre,
De nem délebédre,
Székvári Mariskát
Viszik temetőbe.
Apja, édesannya
Zokogva sirajsa,
Tíz legény késéri,
Úgy teszik az sírba.
Megjegyzés
A magyar folklórdarabokon kívül a halálra táncoltatás motívumát feldolgozó román, német és szláv folklórdarabokban is a főmotívum sokszor indokolatlan (ilyenek az itt közölt változatok is!), máskor különböző okok vezetnek a halálos végű balladai-mesei táncoltatáshoz. Néhol a leány csapodársága, másutt a kikosaraztatása vagy a szegénysége miatt semmibe vett legény boszszúja a halálra táncoltatást sugalmazó, kiváltó ok. Van olyan változat is, amely — a román meseváltozatok felfogásához hasonlóan — az ördögöt szerepelteti a halálra táncoltatás férfi hőseként.
Ortutay, SzNb. 306. — Solymossy: MNépr.2 III, 99, 105—6, 125. — Domokos, MM.3 266—7. — Faragó—Jagamas 162—5. —Csanádi—Vargyas 475—6. — Vargyas, MB. 36—42. — Leader 292—5. — Ortutay—Kriza 750. — Az ide tartozó balladaanyag monografikus feldolgozása: Kriza Ildikó, A halálra táncoltatott lány. Bp., 1967.
(Szabó T. Attila jegyzete; Kallós Zoltán 1971: 628.)
Támogatók
Partnerek
