Szegvári Mariska

Tamás Sándorné Simon Borbála, 54 éves

- Jó estét, jó estét, Szegváriné asszony,
Itthon-e a lánya, Szegvári Mariska?

- Itthon van, itthon van, benn van a szobába,
Alszik már, nyugszik már selyem vetett ágyba.

- Menjen be, költse fel, vigye el a bálba,
Hófehér ruháját vegye fel magára!

Hófehér ruháját vegye fel magára,
Lakszárú cipőjét húzza a lábára!

Lakszárú cipőjét húzza a lábára,
Két arany gyűrűjét húzza az ujjára!

- Jó estét, jó estét, Szegvári Mariska,
Szegvári Mariska táncba jő még máma.

Húzzátok, cigányok, nem szabad megállni,
Szegvári Mariskát muszáj táncoltatni!

Szegvári Mariskát muszáj mulattatni,
Estétől reggelig muszáj muzsikálni.

- Engedj ki, galambom, öt perc pihenőre,
Lakszárú cipőmnek vérkiöntésére.

- Ne menj ki, galambom, mert meghűtöd magad,
Lakszárú cipőd még majd lábodra dagad.

- Verje meg az Isten azt az édesanyát,
Aki a leányát este elbocsássa!

Este elbocsássa, reggelig nem látja,
Reggel nyolc órakor halva viszik haza.

Harangoznak délre, de nem a misére,
Szegvári Mariskát viszik temetőbe.

Száz legény kíséri, az teszi a sírba,
Apja, édesanyja zokogva siratja.

   Az élő, kedvelt népballadák közül tán ma is a legnépszerűbb. Vargyas Lajos 431 változat adatait sorolta fel (II. 1976. 277.), amelyek között csíkból a következő helységek szerepelnek: Csatószeg, Csíkjenőfalva, Csíkmenaság 2, Csíkrákos 2, Csíkszentsimon, Gyergyócsomafalva 2, Gyergyóditró, Gyergyótekerőpatak, Gyimesfelsőlok 2, Gyimesközéplok, Magyarcsügés, Szőpvíz-Kóstelek, összesen 16, amely szám igen csekélynek tekinthető, s csupán a gyűjtés hiányával magyarázható.
   Újabban 103 változat adatait írtuk le (Albert Ernő 1989. 159: 17–18.), amelyek között is található csíki 4 a következő helységekből: Gyergyóremete, Gyergyóalfalu, Csíkmadaras, Kászonjakabfalva. Ha még hozzáadjuk az e kötetben található három változatot, a csíkiak száma 23-ra emelkedik.
   A fentieket néhány újabb adattal is kiegészítjük:  1. Szegő Júlia 1988. 55:20.; 2–4. Móricz Zsigmond 1991. 26–28:4a.,b.,c.; 5. Seres András-Szabó Csaba 1991. 155:94.; 6. Pozsony Ferenc 1994. 66:17.; 7. B. Kovács István 1994. 247:5.; 8–9. Zsók Béla 1995. 29:8. és 50:22.; 10–12. Albert Ernő 2000. 52–56:18–20.; 13–14. Sebestyén Dobó Klára 2001. 57:29. és 105:60.
   Amennyiben a Vargyas-kötetben közölt 431 változathoz hozzáadjuk a 103-at, a mostani 3-at és a kiegészítés 14 adatát, akkor e balladának  559 változata adatait rögzítettük.
   Elterjedtségét néhány idézettel is bizonyíthatjuk. Kanyaró Ferenc írta 1906-ban: „újabban alakult Tollas Erzsit a múlt század második felében Erdélynek majdnem mindenik vidékén énekelték, s talán még ma is ez a legismertebb népballadánk”. Berze Nagy János szintén elterjedtségéről tájékoztat: „Baranyában minden magyar faluban énekelik, sok helyen olyan dallammal, hogy táncolnak is mellette. (1940). Csíkdánfalván és a felcsíki falvakban a vasárnapi táncokban szintén táncoltak dallamára az 1950–1960-as években, és minden faluban bőven ismerik. Faragó József azt írta: „Az Igazság című kolozsvári napilapban próbaként közzétett felhívásra mintegy 90 változat érkezett be”.
   Kríza Ildikó monografikus értékelését végezte el e balladának 251 változata felhasználásával. (1967)
   Vargyas Lajos európai elterjedtségét vizsgálva megállapította, hogy „francia eredetű”. Ismerik 119 változatát a francia, olasz, angol, német népköltészetben (II. 1976. 273–283.) Legutóbb Faragó József összegezte e ballada adatait. A 32. számú megjelent az Édesanyám sok szép szava kötetben.

(Albert Ernő 2004: 312-313.)