Balladatár


Címek
1   a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   z  

Évek
1837   1839   1853   1854   1856   1857   1859   1860   1862   1863   1864   1865   1866   1867   1868   1869   1870   1871   1873   1875   1882   1894   1895   1896   1897   1898   1899   1900   1901   1903   1904   1905   1906   1914   1933   1934   1936   1937   1938   1939   1940   1942   1943   1945   1946   1947   1949   1950   1951   1952   1953   1954   1955   1956   1957   1958   1959   1960   1961   1962   1963   1964   1965   1966   1967   1968   1969   1970   1971   1972   1973   1974   1975   1976   1977   1978   1979   1980   1981   1982   1983   1984   1987   1988   1990   2013   2014   ismeretlen  

Helymutatók
a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   z  

Névmutatók
a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   w   z  

Szegény Szabó Erzsi


Gyűjtő: Albert Ernő
Gyűjtés ideje: 1978-03-11
Gyűjtés helye: Gyimesbükk
Közlő: Albert Ernő
Közlés ideje: 2004
Megjelenés helye: Albert Ernő 2004: 111-112/11. sz.
Adatközlő neve, életkora, foglalkozása:

Albert Mátyás, 69 éves



Szöveg

Szegény Szabó Erzsi
Hogy elveszté magát
A virágos kertbe,
Csütörtökön este
A virágos kertbe.

Magzatját, magzatját
A csihánba vette,
Darabokra szelte,
A csihánba dobta,
A disznók felfalták.

– Erzsim mért tetted ezt?
Erzsi lányom, hol vagy?
Erzsi, gyere elé!
Ne, a gyeremeket már
A disznyók megették.

– Anyám, anyám, anyám,
Nem tehetek róla,
A bírónak fia
Nem szeret má engem.

  Akkor elküldték a börtönbe. Elvitték a börtönbe, s azt álmodta, hogy az égből vaj egy madár selyemzsinórt hozott. S az anyja ment látogatóba, s:


– Anyám, anyám, anyám,
Milyen álmot láttam!
– Milyen álmot láttál?

– Egy madár, egy madár
Selyemzsinórt hozott,
S a nyakamra tette.


– Az a három zsinór,
Az a selyemzsinór
Az akasztófa lesz.

Lányom, lányom, lányom,
Azt megérdemelted.
Akasztófára mész
Jókor holnap reggel.



Megjegyzés

  Vargyas Lajos Magzatgyilkos lány típuscímmel közölte, és 20 változatát sorolta fel (II.1976. 257.). Közöttük sem csíki, sem székelyföldi adat nem található. A 20 változat között 8 moldvai, mind lészpedi, de Kallós Zoltán 1955-ben Gerlénben is lejegyezte (Kallós Zoltán-Szabó T. Attila 1970. 181:48.). Legutóbb Szegő Júlia (1988. 32:8.) szintén Lészpedről, Pozsony Ferenc pedig Klézséről (1994. 65:16.) közölte.
  Meg kell említenünk még az ugyane típushoz tartozó Szabó Orzsik balladát, amely a Hazánk és Külföld című folyóiratban jelent meg (I. 1865. július 16. 29.sz. 450–451.) Kriza János közlésében Székelyföld helyjelöléssel, s amelyet újból Faragó József közölt 108 év után a Gyönyörű Bán Kata (1973. 280:83.), majd a Virágok vetélkedése (1986. 251:91) kötetben.
  Néhány motívuma az Arany János szerkesztette Koszorúban (1863), a Bándi úrfi balladában is megtalálható:

    Két sing veres sinor
    Az én nyakam körül;
    S két fekete holló
    Az én fejem felett.
    ...
    Két sing veres sinor
    A te piros véred.

   (Szabó Samu 1863. 484.) (Arany László–Gyulai Pál 1872. I. 188.)

  A balladáról Vargyas Lajos összefoglalóan írta: „Moldvából, töredékesen Bukovinából és egyetlen Szeged-vidéki följegyzésből került elő”.
  Francia, breton, olasz, angol, dán változatai is ismeretesek. „Középkori francia ballada átvétele; a keleteurópai népekhez tőlünk jutott el”. (Vargyas Lajos II. 1979. 161:25–26.sz. jegyzet.)
  Első ízben jegyeztük le gyimesi változatát. Albert Mátyás éneklésekor még hozzáfűzte: „Hallottam, énekelték, dehát osztá ez, e most csak a fülem megütte, s visszagondoltam gyermekkorunkba, valamit…
  AM-né: Emlékszek ezekre a selyemzsinórokra s a fekete hollóra.
  AM: S a csihánba. S a kicsi gyermek a főispánnak a fiátől vót, Szabó Erzsi a főispán fiának vót a szereteje, de ugye, nem lehetett, me szegén leán vót, s a főispánnak a fiát… ugye, lehet…

(Albert Ernő 2004: 306.)