Szegény Szabó Erzsi

Albert Mátyás, 69 éves

Szegény Szabó Erzsi
Hogy elveszté magát
A virágos kertbe,
Csütörtökön este
A virágos kertbe.

Magzatját, magzatját
A csihánba vette,
Darabokra szelte,
A csihánba dobta,
A disznók felfalták.

– Erzsim mért tetted ezt?
Erzsi lányom, hol vagy?
Erzsi, gyere elé!
Ne, a gyeremeket már
A disznyók megették.

– Anyám, anyám, anyám,
Nem tehetek róla,
A bírónak fia
Nem szeret má engem.

  Akkor elküldték a börtönbe. Elvitték a börtönbe, s azt álmodta, hogy az égből vaj egy madár selyemzsinórt hozott. S az anyja ment látogatóba, s:


– Anyám, anyám, anyám,
Milyen álmot láttam!
– Milyen álmot láttál?

– Egy madár, egy madár
Selyemzsinórt hozott,
S a nyakamra tette.


– Az a három zsinór,
Az a selyemzsinór
Az akasztófa lesz.

Lányom, lányom, lányom,
Azt megérdemelted.
Akasztófára mész
Jókor holnap reggel.

  Vargyas Lajos Magzatgyilkos lány típuscímmel közölte, és 20 változatát sorolta fel (II.1976. 257.). Közöttük sem csíki, sem székelyföldi adat nem található. A 20 változat között 8 moldvai, mind lészpedi, de Kallós Zoltán 1955-ben Gerlénben is lejegyezte (Kallós Zoltán-Szabó T. Attila 1970. 181:48.). Legutóbb Szegő Júlia (1988. 32:8.) szintén Lészpedről, Pozsony Ferenc pedig Klézséről (1994. 65:16.) közölte.
  Meg kell említenünk még az ugyane típushoz tartozó Szabó Orzsik balladát, amely a Hazánk és Külföld című folyóiratban jelent meg (I. 1865. július 16. 29.sz. 450–451.) Kriza János közlésében Székelyföld helyjelöléssel, s amelyet újból Faragó József közölt 108 év után a Gyönyörű Bán Kata (1973. 280:83.), majd a Virágok vetélkedése (1986. 251:91) kötetben.
  Néhány motívuma az Arany János szerkesztette Koszorúban (1863), a Bándi úrfi balladában is megtalálható:

    Két sing veres sinor
    Az én nyakam körül;
    S két fekete holló
    Az én fejem felett.
    ...
    Két sing veres sinor
    A te piros véred.

   (Szabó Samu 1863. 484.) (Arany László–Gyulai Pál 1872. I. 188.)

  A balladáról Vargyas Lajos összefoglalóan írta: „Moldvából, töredékesen Bukovinából és egyetlen Szeged-vidéki följegyzésből került elő”.
  Francia, breton, olasz, angol, dán változatai is ismeretesek. „Középkori francia ballada átvétele; a keleteurópai népekhez tőlünk jutott el”. (Vargyas Lajos II. 1979. 161:25–26.sz. jegyzet.)
  Első ízben jegyeztük le gyimesi változatát. Albert Mátyás éneklésekor még hozzáfűzte: „Hallottam, énekelték, dehát osztá ez, e most csak a fülem megütte, s visszagondoltam gyermekkorunkba, valamit…
  AM-né: Emlékszek ezekre a selyemzsinórokra s a fekete hollóra.
  AM: S a csihánba. S a kicsi gyermek a főispánnak a fiátől vót, Szabó Erzsi a főispán fiának vót a szereteje, de ugye, nem lehetett, me szegén leán vót, s a főispánnak a fiát… ugye, lehet…

(Albert Ernő 2004: 306.)