Balladatár


Címek
1   a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   z  

Évek
1837   1839   1853   1854   1856   1857   1859   1860   1862   1863   1864   1865   1866   1867   1868   1869   1870   1871   1873   1875   1882   1894   1895   1896   1897   1898   1899   1900   1901   1903   1904   1905   1906   1914   1933   1934   1936   1937   1938   1939   1940   1942   1943   1945   1946   1947   1949   1950   1951   1952   1953   1954   1955   1956   1957   1958   1959   1960   1961   1962   1963   1964   1965   1966   1967   1968   1969   1970   1971   1972   1973   1974   1975   1976   1977   1978   1979   1980   1981   1982   1983   1984   1987   1988   1990   2013   2014   ismeretlen  

Helymutatók
a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   z  

Névmutatók
a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   w   z  

Szegény legény voltam én


Gyűjtő: Kallós Zoltán
Gyűjtés ideje: 1965
Gyűjtés helye: Klézse
Közlő: Kallós Zoltán
Közlés ideje: 1971
Megjelenés helye: Kallós Zoltán 1971: 396–397/126. sz.

Dallam



Szöveg

Szegén legén vótam én,
Gazdag lihánt vettem én,
S e gazdag lihánnak én,
Kedvit nem találtam én.

S ez erdőbe mentem én,
Fészit es elvittem én,
S ed sompálcát vágtam én,
S azt én hazahoztam.

S azt én hazahoztam én,
Zajtó mellyé tettem én,
S azt én hazahoztam én,
Zajtó mellyé tettem én.

S e városba mentem én,
Selyem fatát vettem én,
S azt én hazahoztam én,
Asztalára tettem én.

„Mondj uradnak ingemet!”
„Sohasem én tégedet.”
„Mondj uradnak ingemet!”
„Sohasem én tégedet.”

S e városba mentem én,
Piros csizmát vettem én,
S azt es hazahoztam én,
Asztalára tettem én.

„Mondj uradnak ingemet!”
„Bizon nem én tégedet.”
S e sompálcát vettem én,
S aztá’ verni fogom én.

„Mondj uradnak ingemet,
Mondj uradnak ingemet!”
„S úgy mondom én kemedet,
S úgy mondom én kemedet.”



Megjegyzés

Legrégebbi, XVIII. századi változata egy e századbeli daloskönyvben, legelső népi énekestől lejegyzett változata Kriza Vadrózsák című gyűjteményében maradt ránk. A szegény legény — gazdag leány feleség szembeállításban és a gazdag leány gőgjének megtörésében a társadalmi igazságszolgáltatásra való népi törekvés nyilvánul meg. A gyűjtő megfigyelése szerint e ballada a moldvai csángóság között meglehetősen elterjedt; a gyimesi Jávárdi patakán is hallotta egy változatát.

Sebestyén Gyula: MNGy. VIII, 195. — Gragger 202. — Solymossy: MNépr.2 III, 119, 126. — Faragó—Jagamas 155—8. — Ortutay—Kriza 763.

(Szabó T. Attila jegyzete; Kallós Zoltán 1971: 635.)