Balladatár


Címek
1   a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   z  

Évek
1837   1839   1853   1854   1856   1857   1859   1860   1862   1863   1864   1865   1866   1867   1868   1869   1870   1871   1873   1875   1882   1894   1895   1896   1897   1898   1899   1900   1901   1903   1904   1905   1906   1914   1933   1934   1936   1937   1938   1939   1940   1942   1943   1945   1946   1947   1949   1950   1951   1952   1953   1954   1955   1956   1957   1958   1959   1960   1961   1962   1963   1964   1965   1966   1967   1968   1969   1970   1971   1972   1973   1974   1975   1976   1977   1978   1979   1980   1981   1982   1983   1984   1987   1988   1990   2013   2014   ismeretlen  

Helymutatók
a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   z  

Névmutatók
a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   w   z  

Szegény kicsi Erzsi


Gyűjtő: Ráduly János
Gyűjtés ideje: 1964-12-04
Gyűjtés helye: Kibéd
Közlő: Ráduly János
Közlés ideje: 1975
Megjelenés helye: Ráduly 1975: 46-47/10. sz.
Adatközlő neve, életkora, foglalkozása:

Madaras Györgyné Dósa Julianna, 81 éves



Szöveg

– Jó estét, jó estét, szegény kicsi Erzsi.
– Jó estét, jó estét, szép kapitány úrfi.

– Gyere el, gyere el, feleségem leszel,
Gyere el, gyere el, gazdag asszony leszel.

– Nem menyek, nem menyek, szegény leány vagyok,
Szegény leány vagyok, apámot se hagyom.

– Kísérj ki, kísérj ki, szegény kicsi Erzsi.
– Kísérlek, kísérlek, szép kapitány úrfi.

Szép kapitány úrfi felpattant a lóra,
Szegény kicsi Erzsit el is elrabolta.

– Hova mész, hova mész, szép kapitány úrfi?
– Csak ide, csak ide, a nagy erdő közi.

Kősziklaházamban feleségem leszel,
Rablótársaimnak a pajtása leszel.

– Mér hoztad, mér hoztad, szép kapitány úrfi,
Esküvőre hoztad, vagy a fejét venni?

– Esküvőre hoztam, lesz a feleségem,
– Esküvőre hoztam, lesz a feleségem.
Tizenkét az óra, menni kell az útra,
Menni kell az útra, ember-gyilkolóra.

– Itt maradsz, itt maradsz, szegény kicsi Erzsi,
Holnap álló délig vissza fogunk jönni.

– Istenem, Istenem, hogy lehet megszokni,
Egész életemet búval eltölteni.

Búval eltölteni, bánattal ruházni,
Ha meghalok, ki fog jajszóval siratni.

Megsiratnak engem az égi madarak,
S el is eltemetnek az erdei vadak.

Mi lehet, mi lehet kincses kamarába?
– Hét leány, hét leány vagyon bépockolva.

Istenem, Istenem, a nyócadik leszek,
Istenem, Istenem, a nyócadik leszek.

Másnap a nagy erdőt katonaság szállja,
Szegény kicsi Erzsit halva megtalálja.



Megjegyzés

10. A rabolt feleség (Szegény kicsi Erzsi)

      Egyetlen változatára sikerült rátalálnom. Távoli rokonai a moldvai csángóktól előkerült s Az elrabolt leány típusba sorolt balladavariánsok, de egyes motívumai a Bíró Máté, A török-rabolta lány, a Vitéz és kegyes című balladáink felé mutatnak. Mostani kibédi felbukkanása azt bizonyítja, hogy a történetnek klasszikus balladáink létrejöttekor már balladás feldolgozása lehetett a Székelyföldön is. Egyelőre még egyedülálló a maga nemében, s további kutatásokat igényel. Az adatközlő gyermekkorában tanulta a fonóban. „Szegény kicsi Erzsi történelme” – így nevezték a balladát az egykori öregek. „Olyan lassú ének vót” – mondta a dallamáról. Gyermekkora óta egyszer sem énekelte. Meglett korú gyermekeit hiába vallattam, nem hallottak róla. Utólag a dallamát sem tudtam rögzíteni hangszalagon, mert időközben az adatközlő meghalt.

            A kibédi népköltészetben csak egyetlen alkalommal bukkantam még a nyomára. A 61 éves Ötvös Elekné Árgyó Katalin emlékezett még reá, de verse formájából már nem tudott elmondani semmit sem. „Hallottam, hogy vót a Szegény Erzsi-ének, hogy valakik elrabolták, s ott halt meg az erdőn” – mondta. Még egy adat tehát, amely arról tanúskodik, hogy a ballada valóban honos lehetett a helyi népköltészetben.

(Ráduly 1975: 174–175.)