Szegény árva asszony
Lőrinc Györgyné Hodorog Luca, Klézse
1. Szegény árva asszony, mit gondolt magában,
Induljon el ö es e nagy hosszú útra.
2. S a nagy hosszú útra, rengeteg erdőre,
S e nagy hosszú útra, rengeteg erdőre.
3. Jobb karjára vevé síró lányecskáját,
Bal karjára vevé az ő ládecskáját.
4. S ő es elindula s e nagy hosszú útra,
S e nagy hosszú útra, rengeteg erdőkön.
5. Mene, mendegele, mene, mendegele,
S ő es csak elére s e rózsamezőbe.
6. S ő es csak leveté síró lányecskáját,
Síró lányecskáját rózsabokor alá.
7. S ő es csak elhagyá, ő es csak elhagyá,
Hamarabb megcsalá egy rózsavirágval.
8. Ő es csak megcsalá egy rózsavirágval,
S elmene ő messze e rózsamezőtől.
9. Mene, mendegele, s e nagy hosszú úton,
S e nagy hosszú úton, rengeteg erdőkön.
10. Ni hol találkozék egy baromállatval,
S annak a baromnak négy borjúja vala.
11. S a legküsebb borját a szájába vitte,
S e második borját a szarvába vitte,
12. S e harmadik borját utána elcsalta,
S e harmadik borját utána elcsalta.
13. Szegény árva asszony ő es sírni foga;
– Istenem, Istenem, ez egy baromállat!
14. S ez egy baromállat, há én lelkes állat,
Né hol ő elviszi s e három borjúját.
15. Mét tudám letenni síró lányecskámot,
Mét tudám megcsalni rózsavirágszálval?
16. S onnat visszatére síró lányecskához,
Messzinet meglátá, messzinet meglátá:
17. Né hol körbevette három fene farkas,
S azt mondja ő nekie s a legnagyobb farkas:
18. – E helyett mü farkasok szakasszuk háromba. –
Azt mondja kettődik: – Szakasszuk, nem bánom. –
19. S a legküsebb farkas erre a szózatra
Ő úgy megsajnálta: – Ne szakasszuk szegényt.
20. Ne szakasszuk szegényt, vigyük méhes előtt,
Vigyük méhes előtt s a mi ballangunkba.
21. Növeljük fel mü es gyenge malachúsval,
Gyenge malachúsval, gyenge bárányhúsval.
22. Növe, nődögéle, növe, nődögéle,
Ő es csak azt kérdi a legnagyobb farkast:
23. – Apám, édesapám, kedves farkas-apám,
Eresszen el ingem mezőre játszodni,
24. Mezőre játszodni, erdőre sétálni.
– Nem méssz, lányom, nem méssz, mert vadászok járnak,
25. Mert vadászok járnak, gyengén feltalálnak,
Mert vadászok járnak, gyengén feltalálnak.
26. De menj el, te kérd meg a farkas-anyádat,
Talán ő elereszt, talán ő elereszt.
27. – Anyám, édesanyám, farkas-édesanyám,
Eressz el ingemet s e rózsamezőbe,
28. Rózsamezőbe, mezőbe játszodni,
Mezőbe játszodni, erdőre sétálni.
29. – Nem mensz, lányom, nem mensz, mert vadászok járnak,
Mert vadászok járnak, gyengén feltalálnak.
30. De te csak es menj el s a te bátyikádhoz,
Kérdezd meg te őköt, talán ő elereszt.
31. – Bátyim, édes bátyim, édes farkas-bátyim,
Eresszen ingemet mezőre játszodni,
32. Mezőre játszodni, erdőre sétálni,
– Menj el, húgom, menj el mezőre játszodni,
33. Menj el, húgom, menj el, mezőre játszodni,
Mezőre játszodni, erdőben sétálni. –
34. Ő es csak elmene erdőben sétálni,
Ni hol csak meglátá, egy asszony jövöget.
35. Az anyja jövöget, s az anyja jövöget,
Ő es megismeri a kedves leányát.
36. – Leányom, édes leányom, édes - kedves leányom!
– Hallgass, asszony, hallgass, hallgass, asszony, hallgass!
37. Anyám lettél lenne, lányod lettem lenne,
S a rózsamezőben le nem tettél lenne,
38. S a rózsamezőben le nem tettél lenne,
Rózsavirágszálval meg nem csaltál lenne.
A szívtelen anya
Csak Erdélyből és Moldvából kerültek elő variánsai (Vargyas 1976. II. 70. és 1979. 159.). Legkorábbi lejegyzésére szintén Klézsén került sor 1841-42-ben (Domokos 1979. 1370-1371.). Veress Sándor Trunkon találta meg (1989. 100-102.). Bartók szintén lejegyezte egy Budapesten tartózkodó trunki asszonytól (Domokos 1981. 23-25.). Külső-Rekecsinyben Dobó Klára bukkant rá (Szegő 1988. 12. sz.). Faragó József ennek a típusnak klézsei változatát közölte (Fragó - Jagamas 1954. 83-86.). Kallós Zoltán Rácsilán, Lészpeden, Gerlénben és Somoskán találta meg veretes variánsait (1970. 76-95.), Szályka Rózsától szintén ő közölte (1973. 24-26.). Hodorog Lucától más dallammal közöltek már egy változatot (Seres - Szabó 1991. 142-144.). Ugyanott erre a dallamra a 232. sz. alatt adatközlőnk más szöveget énekelt.
(Pozsony 1994: 251.)