Címek
Évek
1837 1839 1853 1854 1856 1857 1859 1860 1862 1863 1864 1865 1866 1867 1868 1869 1870 1871 1873 1875 1882 1894 1895 1896 1897 1898 1899 1900 1901 1903 1904 1905 1906 1914 1933 1934 1936 1937 1938 1939 1940 1942 1943 1945 1946 1947 1949 1950 1951 1952 1953 1954 1955 1956 1957 1958 1959 1960 1961 1962 1963 1964 1965 1966 1967 1968 1969 1970 1971 1972 1973 1974 1975 1976 1977 1978 1979 1980 1981 1982 1983 1984 1987 1988 1990 2013 2014 ismeretlen
Helymutatók
Névmutatók
Szegedi Mariska
Gyűjtő:
Kallós Zoltán
Gyűjtés ideje:
1962
Gyűjtés helye:
Magyarcsügés
Közlő:
Kallós Zoltán
Közlés ideje:
1971
Megjelenés helye:
Kallós Zoltán 1971: 120–122/28. sz.
Dallam
Szöveg
„Jó estét, jó estét,
Csatlárosné asszony!
Hol van a Maris leány,
Talán lefeküdt már?”
„Itthon van, itthon van,
Bennt van a szobába’,
Fekszik már, aluszik
A csendes szobába.”
„Költse fel, költse fel,
Erejsze a bálba,
Lagszárú cipőjét
Hújza a lábába!”
Fel is kelt, elkészült,
Elindult a bálba,
Ződ selyemruháját
Vette fel magára.
„Hújzátok, cigányok,
Estétől regvelig,
Szegedi Mariska
Míg vérbe feredik!”
„Álljon meg, álljon meg
Egy cseppet pihenni,
Lagszárú cipőmből
Vérem kiönteni!”
„Mozsikus cigányok,
Nem lehet megállni,
Szegedi Mariskát
Muszáj táncoltatni!”
„Álljon meg, álljon meg,
Mer’ mingyár meghalok,
A csárda közepin
Kétfelé hasadok!”
„Nem bánom, nem bánom,
Százfelé hasadsz is,
Ha nekem nem adtak,
Másnak se aggyanak!”
Átkozott az apa,
De jobban az anya,
Ki egyetlen lányát
Este elbocsájsa.
Este elbocsájsa,
Regvelig nem lássa,
Regvel nyóc óra tájt
Halva viszik haza.
„Na, lányok, na, lányok,
Rólam tanuljatok:
Két testvér-szeretőt
Sohase tartsatok!
Én kettőt tartottam,
De meg is csalódtam,
Édes kedves anyám,
Lásd, mire jutottam!”
Megjegyzés
A magyar folklórdarabokon kívül a halálra táncoltatás motívumát feldolgozó román, német és szláv folklórdarabokban is a főmotívum sokszor indokolatlan (ilyenek az itt közölt változatok is!), máskor különböző okok vezetnek a halálos végű balladai-mesei táncoltatáshoz. Néhol a leány csapodársága, másutt a kikosaraztatása vagy a szegénysége miatt semmibe vett legény boszszúja a halálra táncoltatást sugalmazó, kiváltó ok. Van olyan változat is, amely — a román meseváltozatok felfogásához hasonlóan — az ördögöt szerepelteti a halálra táncoltatás férfi hőseként.
Ortutay, SzNb. 306. — Solymossy: MNépr.2 III, 99, 105—6, 125. — Domokos, MM.3 266—7. — Faragó—Jagamas 162—5. —Csanádi—Vargyas 475—6. — Vargyas, MB. 36—42. — Leader 292—5. — Ortutay—Kriza 750. — Az ide tartozó balladaanyag monografikus feldolgozása: Kriza Ildikó, A halálra táncoltatott lány. Bp., 1967.
(Szabó T. Attila jegyzete; Kallós Zoltán 1971: 628.)
Támogatók
Partnerek
