Szász telep Erdélyben
Alsó Saxónia Visurgis vizénél
Hamila városban ha vótál ha lönnél
Sok egér támadott a városban itt, ott
Hogy ki fogják ököt csak égy macska sem vólt.
Czinoltak erősen, öttek ráktak mindönt
Sajtot, turót, májat, szalonát alatt, fönn
Nem tudtak a szászok miatok aluni
Igaz a mit mondok, nem szoktam hazudni.
Nagy fizetése lösz ki meg szabaditsa
Az ákár mi lögyön vagy embör v. macska
Sokat poróbáták böjtet imádsággal
De semit se hasznát nekik valóságal.
Öczö égy nagy Tátos Embör megígéri
Hogy ötven vonásér min a vizbe öli
Ötven vonás forint ennyi egerekér
Hogy min elposztitya, bizony sokat nem kér.
Ötven vonás forint, meg is lön igérve
A Tátos kezébe égy nagy Sipot véve
Addig futa futa sipját nagy mírgébe
Hogy min bé kergette Visurgis vizébe. ||
Ötven vonás forint nagy suma pénz vala
A Város csak éppen meg igérte vala
Megadni nem tudá vaj csak csalogatta
Hogy meg sem is adja, Sipost boszongatja.
Héhj Hamila város ne möny a templomba
Mett gyermökeidbő ki fogysz ebbe nyomban
Innepi örömöd ború mingyá gyászba
Járhatz esztendeig bugyogós gagyába.
A nép a templomba, a Sipos csak Dobol
A mennyi gyemök van min össze kóborol
Igyenösen viszi őköt égy kö líkba
Nem taláják ököt többet a puczokba.
Keresik nem kápják, soha nem is kápják
A keresést azér csak fébe is hágyák
Héj haj éretek nem ke többet busuni
Almási kölikon kezdötek ki buni.
Hamila városban azót nem dobonak
Nem szabad nem szabad – a dobok nem szónak
Az almási liknak köszönik a szászok
Hogy nem pusztítá el örökre a Tátos.
Kéziratból: EA 10697: 54–55.
(Olosz Katalin jegyzete; Kriza János 2013: 637.)