Címek

1 a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

Évek

1837 1839 1853 1854 1856 1857 1859 1860 1862 1863 1864 1865 1866 1867 1868 1869 1870 1871 1873 1875 1882 1894 1895 1896 1897 1898 1899 1900 1901 1903 1904 1905 1906 1914 1933 1934 1936 1937 1938 1939 1940 1942 1943 1945 1946 1947 1949 1950 1951 1952 1953 1954 1955 1956 1957 1958 1959 1960 1961 1962 1963 1964 1965 1966 1967 1968 1969 1970 1971 1972 1973 1974 1975 1976 1977 1978 1979 1980 1981 1982 1983 1984 1987 1988 1990 2013 2014 ismeretlen

Helymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

Névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

II. Betyár-, rab- és történeti énekek » Rabénekek

Szállj le, páva, szállj le

Gyűjtő: Gombos János

Gyűjtés ideje: 1896-03-30

Gyűjtés helye: Etéd

Közlő: Olosz Katalin

Megjelenés helye: Kanyaró 2015: 397-398/212. sz.

Adatközlő neve, életkora, foglalkozása:

ismeretlen

Szöveg

1. Szállj le, páva, szállj le
Királyné házáról,
Hogy írjak levelet
Mind a két szárnyadra.

2. Repülj, madár, repülj
Hazámon keresztül.
Szállj bé a rózsámhoz,
Maga van egyedül.

3. Ha kérdi, hogy vagyok;
Mondjad, hogy rab vagyok:
Itt a kaszárnyában
Térdig vasban vagyok.

4. Térdig vasban vagyok,
Könyökig bilincsbe;
A jó isten tudja,
Hogy mikor veszik le.

*

Ezt is utána éneklik:

1. Mikor a szép hajnal
Világosra derül,
Akkor az én lábam
Kengyelembe zendül.1

2. Lábam a kengyelbe,
Magam a nyeregbe,
Fényes kantárszár van
Mind a két kezembe.

3. Ez a kantár fénylik,
Váltó színre válik.
Most is az én rózsám
Más ölében játszik.

4. Játszodjál, játszodjál,
Azt is te bánod meg.
Kérem a jó Istent,
Hogy téged verjen meg.

Megjegyzés

1. Merül. Már a század [*elején] ismeretes volt e két sor egy parasztdalban, mely hihetőleg a ponyva útján terjedt el. Közölve Erdélyinél: II. 236.

(Kanyaró 2015: 397.)

212. Szállj le, páva, szállj le (Etéd)
Lelőhely: EA 2276: 283. lap, 219. sz. Kanyaró Ferenc kézírása.

212.1. A rabének eredeti lejegyzése: AKKvár–MsU 2293: 34^v, 3. sz. Gombos János kézírása.
– Az 1896-os gyűjtemény számára készített másolatában Kanyaró mindössze két szót változtatott az eredeti szövegen: A rabénekhez kapcsolt dal 2. versszakának harmadik sorában: Fényes kantár száram^{szár van}; ugyanott a 4. versszak utolsó sorában: Hogy téged (áldjon) verjen meg.

212.2. A rabének második másolata: MUEKvGyLtár 51. csomag. Kanyaró Ferenc kézírása.
Kanyaró Ferencnek a 20. század elején készített második másolata több helyen is eltér az eredeti lejegyzéstől. Ezúttal az eredeti lejegyzés szövegében a második másolat módosításait jelöljük felső indexben:

Szálj le páva szálj le
Királyné házáról ^{A király házára}
Hogy irjak levelet mind a két
szárnyadra.
Repülj madár repülj
Hazámon ^{A hazán} keresztül
Szólj ^Szállj bé a rózsámhoz
Maga van egyedül
Ha kérdi hogy vagyok
Mondjad, hogy rab vagyok
Itt e kaszárnyába térdig vasba vagyok.
Térdig vasba vagyok
Könyökig bilincsbe.
A jó isten tudja
Hogy mikor veszik le.
Mikor a szép hajnal
Világosra derül
Akkor az én lábam ^a kengyelbe zendül ^merül
Lábam a kengyelben
Magam a nyeregben
Fényes kantár száram mind a két kezembeⁿ.
Ez a kantár fénylik
Váltó színre válik.
Most is az én rózsám
Más ölébe játszik. –
Jaczodjál jáczodjál
Azt is te bánod meg
Kérem a jó Istent
Hogy téged (áldjon) verjen meg.

(Etéd, Gombos János gyűjtése, a lejegyzés ideje 1896. március 30. (A ballada ugyanazon a papíron szerepel, amelyen a datált Nem loptam én életemben kezdetű betyárballada.)
A második sor módosított változatához (a király házára) Kanyaró lábjegyzetet csatolt: „Kaszárnyára. – A páva, mint szabadító madár régi hagyomány népköltészetünkben. Már Szilágyi és Hagymási bajtársa, a fogoly székely katona is ismeri s róla énekel.”

(Olosz Katalin jegyzete; Kanyaró 2015: 738–739.)