Szabó Vilmát négy csendőr vallatja
Fodor Lászlóné Szakács Terézia, 74 éves
Szabó Vilma kiment az erdőbe,
Lefeküdt a diófa tövébe,
Odamentem, kiájtottam neki:
- Kelj fel, Vilma, mert meglát valaki.
Szabó Vilma nem vette tréfára,
Beugrott a közeli csárdába:
- Ne nézd, ne nézd bűnös tetteidet,
Mind miánad szenvedem ezeket.
Szabó Vilmát négy csendőr vallatja,
A kedvese ablakán hallgatja:
- Valld ki, Vilma, minden tetteidet,
Hová tetted három gyermekedet?
- Egyet tettem diófa tövébe,
A más kettőt Duna fenekére,
Én ennek is öngyilkosa leszek,
Úgy is tudom, halálig rab leszek.
Szabó Vilmát négy csendör kíséri,
Az ablakon édesanyja nézi:
- Ne sírj, édesanyám, ne sírss engemet,
Ne nézd az én gyászos életemet!
Édesanyám, hogyha intettél volna,
És engemet sokszor szidtál volna,
Gyászos életem nem jött volna sorra,
S tölled búcsúzom végső órámba.
Ma is a népszerű balladák közé tartozik. Vargyas Lajos (II. 1976.262.) 266 változat lelőhelyét sorolta fel, amelyek között csíki: Csíkmenaság, Gyergyóalfalu, Gyergyócsomafalva, Gyergyóditró, Gyimesfelsőlok 2, Gyimesközéplok, Gyimesvölgye.
1989-ben még kiegészítettük 72 újabb változattal. (Albert Ernő 1989. 162–164:26.j.) Az utóbbi időben megjelent változatok közül még megemlíthetjük: 1. Traian Mîrza-Ilona Szenik 1978. 447:551. 1978. 447:551.; 2–5. Móricz Zsigmond 1991. 32–34:13.a.,b.,c.,d.; 6. B. Kovács István 1994. 245:4.; 7–11. Zsók Béla 1995 89:53.; 188–190:147–149. 236:53.j.; 12–13. Albert Ernő 2000. 74–75:37–38.; 14–15. Sebestyén Dobó Klára 2001. 198–199:148. és 154.
Vargyas Lajos megállapítása, hogy a Szabó Vilmáról szóló ballada őse a moldvai–bukovinai Szabó Erzsi-ballada, amely a XIV. századból származik, és francia eredetű. A ma is ismert ballada a XIX. században keletkezhetett.
(Albert Ernő: 326.)