Címek
Évek
1837 1839 1853 1854 1856 1857 1859 1860 1862 1863 1864 1865 1866 1867 1868 1869 1870 1871 1873 1875 1882 1894 1895 1896 1897 1898 1899 1900 1901 1903 1904 1905 1906 1914 1933 1934 1936 1937 1938 1939 1940 1942 1943 1945 1946 1947 1949 1950 1951 1952 1953 1954 1955 1956 1957 1958 1959 1960 1961 1962 1963 1964 1965 1966 1967 1968 1969 1970 1971 1972 1973 1974 1975 1976 1977 1978 1979 1980 1981 1982 1983 1984 1987 1988 1990 2013 2014 ismeretlen
Helymutatók
Névmutatók
Szabó Vilma nem vette tréfára
Gyűjtő:
Albert Ernő
Gyűjtés ideje:
1973-08-05
Gyűjtés helye:
Vacsárcsi
Közlő:
Albert Ernő
Közlés ideje:
2004
Megjelenés helye:
Albert Ernő 2004: 211-212/124. sz.
Adatközlő neve, életkora, foglalkozása:
Bíró Ignácné Lakatos Margit, 52 éves
Szöveg
Szabó Vilma kiment az erdőbe,
Ráborul a diófa tövére.
Édesanyja kiáltja neki:
- Kelj fel, Vilma, mert meglát valaki!
Szabó Vilma nem vette tréfára,
Be is ment a közelebbi csárdába:
- Kocsmárosné száz icce bort ide,
Száz szál gyertyát égve az asztalra.
Szabó Vilma meg sem ivá borát,
Kilenc zsandár zörgeti ajtaját.
Egy közülük elkiáltja magát:
- Jertek, fiúk, megfogtuk a Vilmát!
Szabó Vilmát két csendör vallassa,
A babája szépen kihallgassa:
- Valld ki, Vilma, minden tetteidet,
Hová tetted három gyermekedet?
Egyet tettem diófa tövébe,
A másikat a Duna mélyébe,
Harmadiknak öngyilkosa lettem,
Úgy is tudom, míg élek, rab lettem.
Szabó Vilmát két csendör kíséri,
A babája az ablakból nézi.
- Ne nézd, babám, gyászos életemet,
Temiattad szenvedem ezeket.
Szabó Vilma rószsaszín szoknyája
Megakadt a börtön ajtajába.
Arra kérem az örmester urakat,
Akasszák ki rózsaszín szoknyámat.
Szabó Vilma azt izeni anyjának,
Puha párnát küldjön a lányának.
De az anyja azt üzeni vissza,
A könnye legyen puha párnája.
Megjegyzés
Ma is a népszerű balladák közé tartozik. Vargyas Lajos (II. 1976.262.) 266 változat lelőhelyét sorolta fel, amelyek között csíki: Csíkmenaság, Gyergyóalfalu, Gyergyócsomafalva, Gyergyóditró, Gyimesfelsőlok 2, Gyimesközéplok, Gyimesvölgye.
1989-ben még kiegészítettük 72 újabb változattal. (Albert Ernő 1989. 162–164:26.j.) Az utóbbi időben megjelent változatok közül még megemlíthetjük: 1. Traian Mîrza-Ilona Szenik 1978. 447:551. 1978. 447:551.; 2–5. Móricz Zsigmond 1991. 32–34:13.a.,b.,c.,d.; 6. B. Kovács István 1994. 245:4.; 7–11. Zsók Béla 1995 89:53.; 188–190:147–149. 236:53.j.; 12–13. Albert Ernő 2000. 74–75:37–38.; 14–15. Sebestyén Dobó Klára 2001. 198–199:148. és 154.
Vargyas Lajos megállapítása, hogy a Szabó Vilmáról szóló ballada őse a moldvai–bukovinai Szabó Erzsi-ballada, amely a XIV. századból származik, és francia eredetű. A ma is ismert ballada a XIX. században keletkezhetett.
(Albert Ernő: 326.)
Dallama azonos a 122. számúéval.
Támogatók
Partnerek
