Balladatár


Címek
1   a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   z  

Évek
1837   1839   1853   1854   1856   1857   1859   1860   1862   1863   1864   1865   1866   1867   1868   1869   1870   1871   1873   1875   1882   1894   1895   1896   1897   1898   1899   1900   1901   1903   1904   1905   1906   1914   1933   1934   1936   1937   1938   1939   1940   1942   1943   1945   1946   1947   1949   1950   1951   1952   1953   1954   1955   1956   1957   1958   1959   1960   1961   1962   1963   1964   1965   1966   1967   1968   1969   1970   1971   1972   1973   1974   1975   1976   1977   1978   1979   1980   1981   1982   1983   1984   1987   1988   1990   2013   2014   ismeretlen  

Helymutatók
a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   z  

Névmutatók
a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   w   z  

Szabó Vilma nem vette tréfára


Gyűjtő: Albert Ernő
Gyűjtés ideje: 1973-08-05
Gyűjtés helye: Vacsárcsi
Közlő: Albert Ernő
Közlés ideje: 2004
Megjelenés helye: Albert Ernő 2004: 211-212/124. sz.
Adatközlő neve, életkora, foglalkozása:

Bíró Ignácné Lakatos Margit, 52 éves



Szöveg

Szabó Vilma kiment az erdőbe,
Ráborul a diófa tövére.
Édesanyja kiáltja neki:
- Kelj fel, Vilma, mert meglát valaki!

Szabó Vilma nem vette tréfára,
Be is ment a közelebbi csárdába:
- Kocsmárosné száz icce bort ide,
Száz szál gyertyát égve az asztalra.

Szabó Vilma meg sem ivá borát,
Kilenc zsandár zörgeti ajtaját.
Egy közülük elkiáltja magát:
- Jertek, fiúk, megfogtuk a Vilmát!

Szabó Vilmát két csendör vallassa,
A babája szépen kihallgassa:
- Valld ki, Vilma, minden tetteidet,
Hová tetted három gyermekedet?

Egyet tettem diófa tövébe,
A másikat a Duna mélyébe,
Harmadiknak öngyilkosa lettem,
Úgy is tudom, míg élek, rab lettem.

Szabó Vilmát két csendör kíséri,
A babája az ablakból nézi.
- Ne nézd, babám, gyászos életemet,
Temiattad szenvedem ezeket.

Szabó Vilma rószsaszín szoknyája
Megakadt a börtön ajtajába.
Arra kérem az örmester urakat,
Akasszák ki rózsaszín szoknyámat.

Szabó Vilma azt izeni anyjának,
Puha párnát küldjön a lányának.
De az anyja azt üzeni vissza,
A könnye legyen puha párnája.



Megjegyzés

  Ma is a népszerű balladák közé tartozik. Vargyas Lajos (II. 1976.262.) 266 változat lelőhelyét sorolta fel, amelyek között csíki: Csíkmenaság, Gyergyóalfalu, Gyergyócsomafalva, Gyergyóditró, Gyimesfelsőlok 2, Gyimesközéplok, Gyimesvölgye.
  1989-ben még kiegészítettük 72 újabb változattal. (Albert Ernő 1989. 162–164:26.j.) Az utóbbi időben megjelent változatok közül még megemlíthetjük: 1. Traian Mîrza-Ilona Szenik 1978. 447:551. 1978. 447:551.; 2–5. Móricz Zsigmond 1991. 32–34:13.a.,b.,c.,d.; 6. B. Kovács István 1994. 245:4.; 7–11. Zsók Béla 1995 89:53.; 188–190:147–149. 236:53.j.; 12–13. Albert Ernő 2000. 74–75:37–38.; 14–15. Sebestyén Dobó Klára 2001. 198–199:148. és 154.
  Vargyas Lajos megállapítása, hogy a Szabó Vilmáról szóló ballada őse a moldvai–bukovinai Szabó Erzsi-ballada, amely a XIV. századból származik, és francia eredetű. A ma is ismert ballada a XIX. században keletkezhetett.

(Albert Ernő: 326.)

Dallama azonos a 122. számúéval.