Szabó Vilma kiment az erdőbe
Özv. Márton Ferencné Ádám Terézia, 61 éves
Szabó Vilma kiment az erdőbe,
Lefeküdt a diófa tövébe.
Édesanyja kiáltotta neki:
- Kelj fel, Vilma, mert meglát valaki!
Szabó Vilma nem vette tréfára,
Beugrott a szegedi csárdába.
Parancsolá csaplárosnéjának,
Két icce bort tőtsön Vilmájának.
Szabó Vilma borát meg sem issza,
Kilenc csendör az ajtót rányitsa.
Csendörkáplár elkiáltja magát:
- Gyertek, fiúk, megfogtuk a Vilmát!
Szabó Vilmát hat csendör kíséri,
Szeretője az ajtóból nézi.
- Ne nézd, babám, gyászos életemet,
Mert miattad szenvedem ezeket.
Szabó Vilmát négy zsandár vallassa,
Édesanyja kócslyukon hallgassa.
- Valld ki, Vilma, valld ki bűneidet,
Hová tetted három gyermekedet?
- Egyet tettem diófa tövébe,
Másodikat Tisza fenekébe,
Harmadiknak én gyilkosa lettem,
Aki miatt örökös rab lettem.
Szabó Vilma lila szín szoknyája
Megakadt a börtön ajtajába.
- Arra kérem a zsandár urakot,
Akajszák ki lila szín szoknyámot.
Hadd üzenjek az édesanyámnak,
Küldjön párnát egyetlen lányának.
De az anyja azt üzente vissza:
- Legyen párnád a börtön deszkája!
Szabó Vilmár hat csendör kíséri,
Szeretője a kapuból nézi.
- Ne nézd, babám, gyászos életemet,
Mind miattad szenvedem ezeket.
- Fáj-e, Vilma, fáj-e a te szíved,
Hogy eltetted három gyermekedet?
- Hogyne fájna, szinte meg is hasad,
Kiért holtig zörgetem a vasat.
Ma is a népszerű balladák közé tartozik. Vargyas Lajos (II. 1976.262.) 266 változat lelőhelyét sorolta fel, amelyek között csíki: Csíkmenaság, Gyergyóalfalu, Gyergyócsomafalva, Gyergyóditró, Gyimesfelsőlok 2, Gyimesközéplok, Gyimesvölgye.
1989-ben még kiegészítettük 72 újabb változattal. (Albert Ernő 1989. 162–164:26.j.) Az utóbbi időben megjelent változatok közül még megemlíthetjük: 1. Traian Mîrza-Ilona Szenik 1978. 447:551. 1978. 447:551.; 2–5. Móricz Zsigmond 1991. 32–34:13.a.,b.,c.,d.; 6. B. Kovács István 1994. 245:4.; 7–11. Zsók Béla 1995 89:53.; 188–190:147–149. 236:53.j.; 12–13. Albert Ernő 2000. 74–75:37–38.; 14–15. Sebestyén Dobó Klára 2001. 198–199:148. és 154.
Vargyas Lajos megállapítása, hogy a Szabó Vilmáról szóló ballada őse a moldvai–bukovinai Szabó Erzsi-ballada, amely a XIV. századból származik, és francia eredetű. A ma is ismert ballada a XIX. században keletkezhetett.
(Albert Ernő: 326.)