Címek
Évek
1837 1839 1853 1854 1856 1857 1859 1860 1862 1863 1864 1865 1866 1867 1868 1869 1870 1871 1873 1875 1882 1894 1895 1896 1897 1898 1899 1900 1901 1903 1904 1905 1906 1914 1933 1934 1936 1937 1938 1939 1940 1942 1943 1945 1946 1947 1949 1950 1951 1952 1953 1954 1955 1956 1957 1958 1959 1960 1961 1962 1963 1964 1965 1966 1967 1968 1969 1970 1971 1972 1973 1974 1975 1976 1977 1978 1979 1980 1981 1982 1983 1984 1987 1988 1990 2013 2014 ismeretlen
Helymutatók
Névmutatók
Szabó Vilma
Gyűjtő:
ismeretlen
Gyűjtés ideje:
1892–1896 májusa között
Gyűjtés helye:
Dunántúl
Közlő:
Olosz Katalin
Megjelenés helye:
Kanyaró 2015: 275-276/103. sz.
Adatközlő neve, életkora, foglalkozása:
ismeretlen
Szöveg
1. Erre-arra piros az ég alja.
Szabó Vilma paradicsomalma.
Nem jó íze vagyon az almának,
Kit a Vilma választott magának.
2. Szabó Vilmát nem az anyja szülte,
Fügefának levele termötte;
Fügefának lehajlott az ága,
Szabó Vilmát az hozta világra.
3. Szabó Vilma kimönt a kiskertbe,
Ráborult a rózsa levelére.
Kettőt-hármat kurjantottam neki:
– Kelj föl, Vilma, mert möglát valaki!
4. De a Vilma nem vötte tréfára,
El is mönt a somogyi csárdába.
Még a borát jól mög sem ihatta,
Kilenc pandúr az ajtót nyitotta.
5. Szabó Vilma, nem fáj-é a szüved,
Hogy megőted három gyermeködet?
– Dehonnem fáj, talán mög is hasad;
Halálomig viselem a vasat.
6. Arra alá faragnak az ácsok,
A Vilmának koporsót csinyának.
Én is èmögyök a temetésre,
Rózsát viszök sírja tetejére.1
Megjegyzés
1. Az első versszak töredékesen megvan Szabó Örzse végén Kőváry Bélánál: Göcseji népdalok, 12. l.
Egy székelykeresztúri tanítványom hozta, ki állítása szerint a Dunántúlról szerezte.
DUNÁNTÚL–SZÉKELYKERESZTÚR, é. n. [1892–1896 májusa között], gy. n.
(Kannyaró 2015: 276.)
103. Szabó Vilma (Dunántúl–Székelykeresztúr)
Lelőhely: EA 2276: 122. lap, 78. sz. Ismeretlen kéz írása. Valószínű, ez volt a ballada eredeti lejegyzése. Gyűjtőjét nem ismerjük.
(Olosz Katalin jegyzete; Kanyaró 2015: 663.)
Támogatók
Partnerek
