Címek

1 a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

Évek

1837 1839 1853 1854 1856 1857 1859 1860 1862 1863 1864 1865 1866 1867 1868 1869 1870 1871 1873 1875 1882 1894 1895 1896 1897 1898 1899 1900 1901 1903 1904 1905 1906 1914 1933 1934 1936 1937 1938 1939 1940 1942 1943 1945 1946 1947 1949 1950 1951 1952 1953 1954 1955 1956 1957 1958 1959 1960 1961 1962 1963 1964 1965 1966 1967 1968 1969 1970 1971 1972 1973 1974 1975 1976 1977 1978 1979 1980 1981 1982 1983 1984 1987 1988 1990 2013 2014 ismeretlen

Helymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

Névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

I. Régi balladák » A gyermekgyilkos anya

Szabó Vilma

Gyűjtő: Mikó Imre

Gyűjtés ideje: 1896

Gyűjtés helye: Alsóbencéd

Közlő: Olosz Katalin

Megjelenés helye: Kanyaró 2015: 272/101. sz.

Adatközlő neve, életkora, foglalkozása:

ismeretlen

Szöveg

1. Szabó Vilma kiment az erdőbe,
Lefeküdt a diófa tövébe.1
Lassú hangon azt súgja valaki:2
– Kelj fel, Vilma, mert meglát valaki…

2. Szabó Vilma nem vette tréfára,
Bészaladt az alföldi csárdába.
Parancsol a kocsmárosnéjának:
Tíz icce bort töltsenek Vilmának.

3. Szabó Vilma borát meg sem itta,
Kilenc csendőr az ajtót rányitja.
Csendőrkáplár elkiáltja magát:
– Nosza, fiúk, fogjátok meg Vilmát!3

4. Szabó Vilmát hat csendőr kíséri,
Szeretője az ablakból nézi.
– Ne nézd, ne nézd az én bűnös éltem!
Mindezeket csak néked köszönöm.

5. Szabó Vilmát négy csendőr vallatja,
Édesanyja az ajtón siratja.4
– Szabó Vilma, valld ki bűneidet:
Hová tetted három gyermekedet?

6. Kettőt Tisza fenekére tettem,
Harmadiknak én gyilkosa lettem.
Negyediknek is gyilkosa leszek,
Mert jól tudom, örökös rab leszek.5

Megjegyzés

1. Marosszéken még úgy is éneklik: Lefeküdt egy fának a tövébe.

2. Marosszéken: Lassú hangon azt kiáltják neki.

3. Marosszéken: Rajta, fiak, fogjátok meg Vilmát!

4. Marosszéken így éneklik e két sort:

Szabó Vilmát hat zsandár vallassa,
Szeretője az ajtón hallgassa.

5. Marosszéken egy kevéssé eltérő változatban: Úgy is tudom, örökös rab leszek.

101. Szabó Vilma (Alsóbencéd)
Lelőhely: EA 2276: 121. lap, 77. sz. Kanyaró Ferenc kézírása.

101.1. A ballada eredeti lejegyzése: MUEKvGyLtár 50. csomag. Mikó Imre kézírása.
Az enyhén töredékes szöveget Kanyaró kitatarozta: betoldott egy strófát, máshol egy hiányzó sort pótolt, kijavította a ritmushibákat és a félrehallott szavakat.

Szabó Vilma

Szabó Vilma kiment az erdőbe
Lefeküdt a diófa tövébe.
Lassú hangon azt sugja valaki:
Kelj fel Vilma, mert meg lát valaki.

Szabó Vilma nem vette ezt tréfára
Beszaladt az alföldi csárdába,
Parancsolá ^Parancsol a korcsmárosnéjának,
Tíz icze bort töltsenek a Vilmának.

Szabó Vilma borát meg sem itta,
Kilencz csendőr az ajtót rányitja.
Csendőr káplár elkiáltja magát:
„Nosza fiak ^fiúk, fogjátok meg Vilmát!”

^{Szabó Vilmát hat csendőr kíséri,}
^{Szeretője az ablakból nézi.}
^{– Ne nézd, ne nézd az én bűnös éltem!}
^{Mindezeket csak néked köszönöm.} _{Betoldás Kanyarótól.}

Szabó Vilmát kilencz ^négy csendőr vallatja:
^{Édes anyja az ajtón siratja.} _{Kanyaró betoldása.}
„Szabó Vilma valld ki ez büneidet,
Hová tetted három gyermekeidet ^edet? ||

„Kettőt Tisza fenekére tettem,
Harmadiknak őngyilkosa ^{én gyilkosa} lettem,
Negyediknek is gyilkosa leszek,
Mégis ^{Mert jól} tudom örökös rab leszek.

(Alsóbencéd )

(Olosz Katalin jegyzete; Kanyaró 2015: 662-663.)