Szabó Vilma
Szabó Pálné Jakab Vilma, 64 éves, Petek
Szabó Vilma kiment az erdőbe.
Lefeküdt a diófa tövébe.
Egyet-kettőt kiáltottam néki:
- Kelj fel, Vilma, mert meglát valaki!
Szabó Vilma nem vette tréfára.
Felkelt, s bement a szegedi kocsmába.
- Kocsmárosné, arra kérem magát,
Tíz liter bort tegyen az asztalra.
Szabó Vilma, míg a borát issza,
Kilenc csendér az ajtót benyitja.
Csendér káplár elkiáltja magát:
- Rajta, fiúk, most fogjuk el Vilmát!
Szabó Vilmát tíz csendér kíséri,
Édesanyja a kapuban nézi.
- Valld ki, Vilma, nehéz bűneidet,
Hová tetted három gyermekedet.
- Egyet tettem a diófa tövébe,
Másodikot a tenger fenekébe,
Harmadiknak én gyilkosa lettem,
Jaj, Istenem, de nagyot cselekedtem.
Szabó Vilmát tíz csendér kíséri,
A babája az ablakból nézi.
- Ne nézd, babám, kínos életemet,
Mert ezeket mind érted szenvedem.
Szabó Vilma piros pántikája,
Beleakadt a börtön rostélyába.
- Csendér urak, arra kérem magukot,
Akasszák ki piros pántikámot!
- Hadd el, Vilma, nem kell néked pántika,
Jó lesz majd a kicsinyek sírjára.
Szabó Vilma (A gyermekgyilkos anya)
Az egész magyar nyelvterületen elterjedt ballada. Petken négy énekes tudta, könyvünk két változatot tartalmaz.
(Lőrincz 2014: 88.)