Szabó Orsik
Ahol fogva esék szegény Szabó Orsik
Szentistván falvában a biró házánál,
A biró házánál, Mezei Mártonnál,
Törvényire kijött három királybiró,
Ugy teszik a törvényt a biró házánál.
A biró házánál, Mezei Mártonnál.
Egyik királybiró jó Kibédi Máté,
Másik királybiró Adorjáni Balázs,
Harmad királybiró hitetlen Pap János.
Szóval felfeleli jó Kibédi Máté:
Biz az én törvényem nem öli meg őtet,
Mert én nem hallottam magzatja rivását.
Szóval felfeleli Adorjáni Balázs:
Biz az én törvényem sem öli meg őtet,
Mert én sem hallottam magzatja rivását.
Szóval felfeleli hitetlen Pap János:
Biz az én törvényem majd is megöleti,
Mert én is hallottam magzatja rivását;
Estve vacsorakor, tizenkét órakor
Csiány közi vágta s a disznónak adta.||
Azon ahajt szóla a fekete hengér :
Készülj te is, készülj szegény Szabó Orsik,
A rózsa-mezőbe, a fővevő-helyre.
Szóval felfelelé szegény Szabó Orsik:
Halaszd halálomat te fekete hengér,
Mert a halottnak is hármat harangoznak,
Leányi fejemnek egyet sem konditnak.
Istenem, istenem, a viznek két szélin
Nálamnál szebb sem volt, nálamnál jobb sem volt,
Mért vesztél el engem, átkozott Csog Péter?!
Ne higyj a legénynek, a hamis hitünek,
Meg szokta ő csalni embernek gyermekit,
Asszonynak leányit,
Széles pántlikákkal,
Apró édes csókkal,
Zergő mogyoróval,
Csattogó dióval.
Istenem, istenem, jaj be nem gondoltam,
Hogy kamuka szoknyám koporsóm is legyen,
Patyolat gyócs ruhám szemfedelem legyen.
Azon ajtón szóla a fekete hengér:
Készülj te is, készülj szegény Szabó Orsik!
Halaszd halálomat te fekete hengér!
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
Példa legyek nektek, én leány barátim,
Én leány barátim és asszony társaim,
Hogy igy ne járjatok, a mint én is jártam.
Kriza János 1865b (Hazánk s a Külföld) – Töredék. Sem az MNGY-ben, sem az SZNGY-ben nem jelent meg, következésképpen nem tartja számon a Kriza-irodalom, jóllehet Faragó József könyvészeti összeállításában szerepel (Faragó József 1971b: 249), s ugyanő közzétette a ballada szövegét is. (Faragó József 1973: 280–282/83. sz. Szabó Orzsik címen, egységesen hosszú sorokba s – egy-két kivételtől eltekintve – három soros strófákba rendezett szöveggel. – Ua. in Faragó József 1999: 115-116/14. sz.). Faragó József A gyermekgyilkos leányanya típusba sorolta a töredéket (Faragó József 1999: 288/13, 14a, b jegyzet). Feltehetően nem vette figyelembe, hogy töredékes szöveggel áll szemben (szövegközlésében sem jelölte a hiányt), amelyből éppen az élve eltemetés motívuma hiányzik.
(Olosz Katalin jegyzete; Kriza János 2013: 621-622.)