Balladatár


Címek
1   a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   z  

Évek
1837   1839   1853   1854   1856   1857   1859   1860   1862   1863   1864   1865   1866   1867   1868   1869   1870   1871   1873   1875   1882   1894   1895   1896   1897   1898   1899   1900   1901   1903   1904   1905   1906   1914   1933   1934   1936   1937   1938   1939   1940   1942   1943   1945   1946   1947   1949   1950   1951   1952   1953   1954   1955   1956   1957   1958   1959   1960   1961   1962   1963   1964   1965   1966   1967   1968   1969   1970   1971   1972   1973   1974   1975   1976   1977   1978   1979   1980   1981   1982   1983   1984   1987   1988   1990   2013   2014   ismeretlen  

Helymutatók
a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   z  

Névmutatók
a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   w   z  

Szabó Gyula Horvát Jolánt szerette


Gyűjtő: Albert Ernő
Gyűjtés ideje: 1971-05-17
Gyűjtés helye: Csíkszenttamás
Közlő: Albert Ernő
Közlés ideje: 2004
Megjelenés helye: Albert Ernő 2004: 218-219/131. sz.
Adatközlő neve, életkora, foglalkozása:

Tamás Károlyné Tamás Rozália, 47 éves



Szöveg

Szabó Gyula Horvát Jolánt szerette,
De a Jolán szülei nem engedték.

- Hadd el, Jolán, ha nem szabad szeretni,
Még ma este meg kell haljunk egymásért.

Szabó Gyula egy vasárnap délután
Találkozott Jolánkával az utcán.

Kihívta a zöld erdőbe sétálni,
Hogy ott ketten virágot fognak szedni.

Mikor aztán megszedték a virágot,
Akkor Gyula így szólott Jolánkához:

- Hadd el, Jolán, ha nem szabad szeretni,
Még ma este meg kell haljunk egymásért.

Szabó Gyula fegyvertőrje de fényes,
Jolánkának szívébe elégséges.

Kettőt lőtt a Jolánkának szívébe,
Harmadikat az ő maga szívébe.

Gyászba van a virágházi főutca,
Horvát Jolánt most viszik a kocsiba.

Koporsója csupa virág s koszorú,
Utána megy az édesanyja, szomorú.

- Szabó Gyula, hogy nem fájt a te szíved,
Mikor az én Jolánkámat megölted?

- Akkor nem fájt, jaj, most mindjárt meghasad,
Viselem a tizenkét fontos vasat.

- Tizenkettő, tizenhárom, tizennégy,
Szabó Gyula ilyen későn hová mensz?

- Kimegyek én, kimegyek a sírkertbe,
Virágot viszek a Jolán keresztjére.



Megjegyzés

  Az egymásért haló szerelmesek és a Szeretője gyilkosa típusú balladákat egy csoportba soroltuk, bár külön típuscímmel jelöltük, de rendszerint összeolvadnak.
  Elterjedt és közkedvelt ballada. Az eddigi gyűjtések azonban nem ezt igazolták, hisz Vargyas Lajos 38 változat lelőhelyét sorolta fel (II.1976.624.). Vargyas Lajos keletkezési idejét a XIX. század közepe tájára teszi, és az Alföldről haladva Erdélyben későbbi terjedésűnek tekinti. Néha a közlők megjelölték a történet pontos helyét is.
  Az említett 38 lelőhely között 5 csíki: Csíkmenaság, Gyimesközéplok 2, Gyimesvölgye 2.
  Az utóbbi néhány gyűjteményben talált változatok adatait soroljuk fel: 1. Horváth István 1971. 346.; 2–5. Albert Ernő-Faragó József 1973. 303–312:216–219 az Egymásért haló szerelmesek típuscímen, 6–10. Uo. 309–312:220–224.; Adatok: 11–67. A meggyilkolt szerető Uo. 487–489:622–678.; 67–73. Az egymásért haló szerelmesek: Uo. 489–490:679–685.; 73–75. Ráduly János 1975. 133–135:110–112.; Adatok: 76–77. Uo. 167:176–177.; 78. Uő. 1979. 94:39.; 79–80. Bura László 1978. 125–126:89–90.; Adatok: 81–98. Uo. 187–188:370–387.; 99. Almási István 1979. 120:117.; 100–101. Ág Tibor-Sima Ferenc-Mórocz Károly 1979. 388–391:52.a.,b.; Adatok: 102–138.  391. 52.j. 139. Pozsony Ferenc 1984. 220:122.; Adatok: 140–155. Uo. 246:402–417.; 156. Móricz Zsigmond 1991. 31:11.; 157. B. Kovács István 1994. 261:11.; 158. Zsók Béla 1995. 187:146.; 159–160. Albert Ernő 2000. 77–78:40–41.; 161. Uő. 2001. 46:19.; 162.Sebestyén Dobó Klára 2001. 71:38.

(Albert Ernő 2004: 326.)