Címek
Évek
1837 1839 1853 1854 1856 1857 1859 1860 1862 1863 1864 1865 1866 1867 1868 1869 1870 1871 1873 1875 1882 1894 1895 1896 1897 1898 1899 1900 1901 1903 1904 1905 1906 1914 1933 1934 1936 1937 1938 1939 1940 1942 1943 1945 1946 1947 1949 1950 1951 1952 1953 1954 1955 1956 1957 1958 1959 1960 1961 1962 1963 1964 1965 1966 1967 1968 1969 1970 1971 1972 1973 1974 1975 1976 1977 1978 1979 1980 1981 1982 1983 1984 1987 1988 1990 2013 2014 ismeretlen
Helymutatók
Névmutatók
Szabó Gyula és Horváth Jolán
Gyűjtő:
Kallós Zoltán
Gyűjtés ideje:
1965
Gyűjtés helye:
Farkasokpataka
Közlő:
Kallós Zoltán
Közlés ideje:
1971
Megjelenés helye:
Kallós Zoltán 1971: 468/171. sz.
Dallam
Szöveg
Szabó Gyula Horváth Jolánt szereti,
A szülei 'nem akarják engedni,
Szabó Gyula egy vasárnap délután
Találkozott Jolánkával az utcán.
„Na most, Jolán, ha nem szabad szeretni,
Meglátod, hogy mit fogok cselekedni.”
Kicsalta a zöld erdőnek szélébe.
„Na most, Jolán, térdepelj le elémbe!”
Egyet fellőtt a nagy csillagos égre,
Kettőt pedig Horváth Jolán szívébe.
„Tizenkettő, tizenhárom, tizennégy,
Szabó Gyula, ilyen későn hová mész?”
„Menyek ki a zöld erdőnek szélére,
Rózsát viszek Jolánkám keresztjére.”
„Szabó Gyula, hogy nem fájt a te szíved,
Mikor a te Jolánkádat megölted?”
„Akkor nem fájt, de most mingyár megszakad,
Mer’ viszem a tizennyolc kilós vasat.”
Megjegyzés
A régi falu társadalmi-gazdasági keretei között a szülői tilalom következtében egymástól elválásra ösztökélt szerelmesek tragikus, gyilkossággal és öngyilkossággal végződő története erkölcsi megokoltsagával kiemelkedik az országban közkeletű közönséges gyilkosságokat feldolgozó balladák sorából. Az itt közölt változatokban rögzített történetekről szóló balladák a lejegyzési helyek környékén is széles körben ismeretesek.
Ortutay—Kriza 784.
(Szabó T. Attila jegyzete; Kallós Zoltán 1971: 639.)
Támogatók
Partnerek
