Balladatár


Címek
1   a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   z  

Évek
1837   1839   1853   1854   1856   1857   1859   1860   1862   1863   1864   1865   1866   1867   1868   1869   1870   1871   1873   1875   1882   1894   1895   1896   1897   1898   1899   1900   1901   1903   1904   1905   1906   1914   1933   1934   1936   1937   1938   1939   1940   1942   1943   1945   1946   1947   1949   1950   1951   1952   1953   1954   1955   1956   1957   1958   1959   1960   1961   1962   1963   1964   1965   1966   1967   1968   1969   1970   1971   1972   1973   1974   1975   1976   1977   1978   1979   1980   1981   1982   1983   1984   1987   1988   1990   2013   2014   ismeretlen  

Helymutatók
a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   z  

Névmutatók
a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   w   z  

Szabó Gyula


Gyűjtő: Almási István
Gyűjtés ideje: 1971-03-24
Gyűjtés helye: Hadadnádasd
Közlő: Almási István
Megjelenés helye: Almási 1979: 120-121/117. sz.
Adatközlő neve, életkora, foglalkozása:

Balla Julianna, 19 éves



Dallam



Szöveg

1. Szabó Gyula Horvát Jolánt szereti, (n)
De a Jolán szülei nem ëngedik.
- Megállj, Jolán, ha nem szabad szeretni,
Majd meglátod, mit fogok cselekedni!

2. Szabó Gyula egy vasárnap délután
Találkozott Jolánkával az utcán.
Híta őt a ződ erdőbe sétálni,
Hogy ott ők majd virágot fognak szedni.

3. Este, mikor kiértek az erdőbe,
Így szól Gyula: - Üljünk le hát a földre!
Nem akarom, hogy te legyél a máseé,
Még ma este meg kē haljunk egymáseé!

4. Szabó Gyula leoverje de fényes,
Jolánkának három golyó elég lesz.
Kettőt meg a saját maga szivébe,
Ráborult a Jolánka hóttestére.

5. Gyászban van a nyíregyházi főutca,
Horvát Jolánt most viszik végig rajta.
Koporsóján körös-körül koszorú,
Édesanyja megy utána, szomorú.

6. – Mondjad, Gyula, nem fájt-e a te szíved,
Hogy az én szép lányomat agyba lőtted?
- Akkor is fájt, de most már széjjelhasad,
Viselem a tizenkétfontos vasat.

7. – Huszonkettő, huszonhárom, huszonnégy,
Szabó Gyula ilyen későn hová mész?
- Megyek ki a gyászos nagy temetőbe,
Rózsát viszek a babám keresztjére.

8. Édesanyja, ha bemegy a szobába,
Ráborul a Jolánka asztalára.
Sírva mondja, Isten sincsen az égbe,
Hogy a lánya élve megyen a földbe.



Megjegyzés

117.  Szabó Gyula – Mg 2042 II jj.

Az 1-3. vsz. magnetofonszalagra van rögzítve, a 4-8. vsz. pedig helyszíni, hallás utáni lejegyzés.

A szakirodalom e dallamban a finnugor eredetű zenei hagyomány egyik példáját látja, vö. Vargyas, Ugor réteg 643: 54. sz.

Archívumunk még öt dallamváltozatát őrzi: kettő Désházán (10585, 10587), egy-egy pedig keresztúron (Mg 2099 I g), Lelében (Mg 2042 II f), ill. Sámsonban (Mg 710 d) került elő. E változatok tempója ♩ = 88 és ♩ = 126 között váltakozik. Egyik désházi és a lelei variáns 3. sorának kadenciája 2.

Vö. e kötetben a 108. sz. Román szövegű változatával Bartók állította párhuzamba e dallamot, l, Bartók, Népzenénk 46: 48 a-b. sz.

Szövege általánosan elterjedt újabb ponyvaballada. Egy változatát (népdalok-műdalok közötti átmeneti rétegbe tartozó dallammal) l. Függelék 342. sz. alatt. Elejét vö. a 149. sz. ballada elejével. Az 5. vsz. változata: 126. sz. 5. vsz. Az utóbbi két évtizedben kiadott romániai változatokat felsorolta Albert-Faragó 216-224. sz. jegyzet. Újabb áttekintést adott Vargyas 623-625.

A kiadatlan dallamváltozatok közül hármat ugyanezzel a szöveggel énekeltek, a keresztúri variáns szövege Barna Jani balladája (változatát l. 132. sz.), az egyik désházi variánsé pedig a Mikor én már tizennyolc éves voltam kezdetű közismert balladás dal.

(Almási 1979: 286.)