Szabó Gyula
Biró Ferenc Istvánné Kerekes Vilma, 64 éves, Petek
Szabó Gyula Horvát Jolánt szereti,
De a Jolán szülei nem engedik.
- Nem baj, Jolán, ha nem szabad szeretni,
Majd meglátod, mit fogunk cselekedni.
Szabó Gyula egy vasárnap délután
Jolánkával végigsétál az utcán.
Kihívja a zöld erdőnek szélébe,
Hogy ott ketten virágot fognak szedni.
Kiérnek a zöld erdőnek szélébe:
- No, most, Jolán, térgyépelj le a földre!
Nem engedem, hogy te legyél a másé,
Még ma nékünk meg kell halni egymásé.
Szabó Gyula revolvere de fényes,
Jolánkának három golyó elég lesz.
Kettőt lő a saját maga szívébe,
Ráborult a Jolánka holttestjére.
Gyászba van a karucási nagy utca,
Horvát Jolánt most kísérik ki rajta.
Koporsója végtől végig koszorú,
Édesanyja megy utána, szomorú.
- Lány barátim, Isten legyen veletek,
A síromhoz mind fehérben jöjjetek!
Kísérjetek ki a gyásztemetőbe,
Úgy se láttok engemet többé élve!
Kísérjetek ki a gyásztemetőbe,
Úgy se láttok engemet többé élve!
Szabó Gyula (A meggyilkolt szerető)
Több petki változatát találtuk. Ponyvai-vásári jellegű történetnek tartják, de meg is történhetett. Kétféle befejezéssel él. Egyikben csak a lányt öli meg a féltékeny legény, a másikban ő maga is öngyilkos lesz. Háromszéken sok változata van.
(Lőrincz 2014: 92.)