Balladatár


Címek
1   a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   z  

Évek
1837   1839   1853   1854   1856   1857   1859   1860   1862   1863   1864   1865   1866   1867   1868   1869   1870   1871   1873   1875   1882   1894   1895   1896   1897   1898   1899   1900   1901   1903   1904   1905   1906   1914   1933   1934   1936   1937   1938   1939   1940   1942   1943   1945   1946   1947   1949   1950   1951   1952   1953   1954   1955   1956   1957   1958   1959   1960   1961   1962   1963   1964   1965   1966   1967   1968   1969   1970   1971   1972   1973   1974   1975   1976   1977   1978   1979   1980   1981   1982   1983   1984   1987   1988   1990   2013   2014   ismeretlen  

Helymutatók
a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   z  

Névmutatók
a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   w   z  

Sütő Dénes


Gyűjtő: Pozsony Ferenc
Gyűjtés ideje: 1972
Gyűjtés helye: Zabola
Közlő: Pozsony Ferenc
Közlés ideje: 1984
Megjelenés helye: Pozsony 1984: 227-228/128. sz.
Adatközlő neve, életkora, foglalkozása:

Mannai Lászlóné Nagy Teréz, 77 éves



Szöveg

Hallod, pajtás, Vajnafalván mi történt:
Sütő Dénest a kerekek becsípték.
Vajnafalvi vasút mentén, a hídon
Sütő Dénes piros vére kiomlott.

Sütő Dénes azt mondja az anyjának:
- Édesanyám, engemet ne sirasson.
Édesanyám, engemet ne sirasson,
Bal szemével az urára kacsintson.

Be szépen szóé a pávai nagyharang,
Sütő Dénes halálára kongatnak.
Azt veri ki mind a két oldalára:
Megnyugodt egy szerencsétlen hű árva.

Isten véletek, pávai leányok,
Soha többet veletek nem sétálok.
A síromra koszorút ne tegyetek,
Csak a harang szóljon búson felettem.

A síromon turbékol egy vadgalamb,
Mert a párja itt pihen a hant alatt.
A síromon turbékol egy vadgalamb,
Mert a párja itt pihen a hant alatt.



Megjegyzés

127–128. A vonat alá esett legény

            A legidősebb pávai emberek emlékezete szerint Sütő Dénes az első világháború előtti években a kommandói fakitermelő vállalatnál dolgozott. Vajnafalva határában a keskenyvágányú erdei vasút mentén a vonat kerekei alá esett és szörnyethalt. Szabó Józsefné Sütő Margit zabolai magyar szakos tanárnő diákjaival összegyűjtötte néhány változatát (Albert–Faragó 1973, 347–348. sz.). A gyűjteményben szereplő 128. számú változat énekese ugyanaz, mint az előbb említett kötet 348. számú variánsának adatközlője. Egy évvel később gyűjtöttem Mannai Lászlónétól a balladát, amikor a megelőző gyűjtés hatására még teljesebb, tökéletesebb változatot jegyezhettem le. A ballada változatainak számát nem sikerült gyarapítanom. Még keletkezésének helyén, Páván is kihullott az emberek emlékezetéből.

 

(Pozsony 1984: 271.)