Címek
Évek
1837 1839 1853 1854 1856 1857 1859 1860 1862 1863 1864 1865 1866 1867 1868 1869 1870 1871 1873 1875 1882 1894 1895 1896 1897 1898 1899 1900 1901 1903 1904 1905 1906 1914 1933 1934 1936 1937 1938 1939 1940 1942 1943 1945 1946 1947 1949 1950 1951 1952 1953 1954 1955 1956 1957 1958 1959 1960 1961 1962 1963 1964 1965 1966 1967 1968 1969 1970 1971 1972 1973 1974 1975 1976 1977 1978 1979 1980 1981 1982 1983 1984 1987 1988 1990 2013 2014 ismeretlen
Helymutatók
Névmutatók
Sugár Jankó
Gyűjtő:
Könczei Ádám
Gyűjtés ideje:
1949
Gyűjtés helye:
Bardóc
Közlő:
Konsza Samu
Közlés ideje:
1957
Megjelenés helye:
Konsza 1957: 223-224/155. sz.
Adatközlő neve, életkora, foglalkozása:
Nyáguj Gyula, kb. 50 éves
Szöveg
Nagybardócon harangoznak, temetnek,
A Nagy-utcán négy koporsót emelnek.
Az elsőben Sugár János hű neje,
Kit a fia küld az örök életbe.
Másodikban Sugár János leánya,
Az is menyen az örök nyugalomba.
Harmadikban az egy éves Juliska,
Az is menyen az örök nyugalomba.
Negyedikben a háromnak gyilkossa,
Ő is menyen az örök nyugalomba.
Éjfél után egyet ütött az óra,
Sugár Jankó készül a gyilkolásra.
Báránybőrben öltözött fel orosznak,
Ki gondolta, hogy az esze rosszban van?
Sugár Vilma kiszalad a nagy kertbe,
Felsóhajtott a csillagos nagy égre:
– Csillagos ég, vígy fel engem a mennybe,
Hogy ne hulljon piros vérem a földre.
Megjegyzés
E háromszoros gyilkosság és öngyilkosság, amely 1907-ben történt Bardocon, még ma is foglalkoztatja a falut; még ma is olvassák és másolgatják azokat a kéziratos füzeteket, amelyek valamelyik korabeli hírlapnak „Sugár János története. A nagybardoci tragédia” című cikkét tartalmazzák. E cikkre nem sikerült ugyan ráakadnunk, a gyűjtő viszont megtalálta egyik kéziratos másolatát, a végén a következő záradékkal: „Lemásolta Nyáguj Gyula a kedves gyermekei részére, emlékül 1944-ben, augusztus 31-én.”
A fölöttébb terjengős, szentimentális és moralizáló cikkből kiderül, hogy Sugár Jánost, a falu egyik első legényét, gazdag szülei kitagadással fenyegették, ha szerelmét, a szegény Gáspár Ágnest veszi feleségül. Különösen a legény anyja, valamint húga, Vilma ellenezte a házasságot, akinek egy Juliska nevű egyesztendős szerelemgyereke volt. Az ellentét odáig fajult, hogy Sugár János szept. 1-én, miután ismét sikertelenül igyekezett meglágyítani anyja és húga szívét, éjfélig a kocsmában ivott, majd hazatért és alvó anyját, húgát, valamint a kis Juliskát fejszével agyonütötte. Ezután egész nap az erdőben bujdosott, miközben kedvesének és apjának búcsúlevelet írt. A következő reggel Ágastonfalva és Alsórákos között a Brassó felé robogó vonat alá vetette magát, amely teljesen szétroncsolta. Miként a balladából is kiderül, a négy áldozatot egyszerre helyezték nyugalomra.
(Konsza 1957: 223.)
Támogatók
Partnerek
