Balladatár


Címek
1   a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   z  

Évek
1837   1839   1853   1854   1856   1857   1859   1860   1862   1863   1864   1865   1866   1867   1868   1869   1870   1871   1873   1875   1882   1894   1895   1896   1897   1898   1899   1900   1901   1903   1904   1905   1906   1914   1933   1934   1936   1937   1938   1939   1940   1942   1943   1945   1946   1947   1949   1950   1951   1952   1953   1954   1955   1956   1957   1958   1959   1960   1961   1962   1963   1964   1965   1966   1967   1968   1969   1970   1971   1972   1973   1974   1975   1976   1977   1978   1979   1980   1981   1982   1983   1984   1987   1988   1990   2013   2014   ismeretlen  

Helymutatók
a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   z  

Névmutatók
a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   w   z  

I. Régi balladák » A halálra táncoltatott lány

Sára bíróné lánya


Gyűjtő: Almási István
Gyűjtés ideje: 1971-09-23
Gyűjtés helye: Kémer
Közlő: Almási István
Megjelenés helye: Almási 1979: 117-118/113. sz.
Adatközlő neve, életkora, foglalkozása:

özv. Debrenti Miklósné Balla Klára, 70 éves



Dallam



Szöveg

1. Jó estét, jó estét,
Sára bíró anyja!
Hol van a kend lánya,
A kedves kis Júcsa?

2. Elment a szomszédba,
De mindjárt jön haza.
Gyere haza, lányom,
Készüljél a bálba!

3. Húzd fel a lábodra
Karmazsin csizmádat,
Szedd a derekadra
Zöld selyemruhádat!

4. – Húzd rá, cigány, húzd rá
Estétűl ífélig,a
Íjfétű hajnalig,
Hajnalhasadtáig!

5. Zilaji Pistának
Minek a bokréta?
Mikor ő maga is
Egy szál levendula.

6. Jaj az olyan anya,
Aki a leányát
Este elbocsátja,
Reggelig nem látja!
Másnap a leányát
Halva viszik haza.

7. – Nyithatod, nyithatod
Leveles kapudat,
Meg is vetheted mán
Paplanyos ágyadat.



Megjegyzés

113. Sára bíróné lánya – Mg 2043 II u.

Az 1. vsz. 2. sorába nyilván tévesztés folytán került az anyja szó. Helyesen bíró asszony, esetég bírónénak hangzana.

A 6. vsz. 5-6. sorával megismétlődött a dallam 3-4. sora.

Dallama helyi képződménynek tűnik. Némileg hasonlóan megformált dallammal a szlovák népzenében találkozhatunk, vö. például Béla Bartók: Slovenské ľudové piesne I. Bratislava, 1959. 74 a-b sz.

Szövege általánosan elterjedt régi stílusú népballada. Változatait e kötetben l. 240. sz. és ennek jegyzetében, továbbá Függelék 261. és 500. sz. Kriza Ildikó 251 változat ismerete alapján önálló monográfiában tanulmányozta e balladatípust. A halálra táncoltatott lány (Egy magyar népballadacsoport vizsgálata) Bp. 1967. A frissebb romániai magyar adatokat számba vette Albert-Faragó 41-55. sz. jegyzet. L. még Jagamas-Faragó 309. sz. jegyzetet is. Újabb összefoglalás e balladáról: Vargyas 273-283.

Az előadó a gyűjtéskor ugyanezzel a dallammal előbb Az eladott lány balladájának egy részletét énekelte (Mg 2043 II t):

 

Bátori Kalára

 

1. – Kalárám, Kalárám,
Bátori Kalárám,
Mikor jössz el hozzám,
Bátori Kalárám?

 

2. – Mennék, de nem tudok,
Mert én már rab vagyok,
A török császárnak
Örökösse vagyok.

 

3. Mikor a tűz helyeét
Piros szegfű futja,
A háza tetejét
Piros láng borítja,

 

4. Ha kiszabadullok,
Majd akkor elmengyek.
Megköszönöm széi̯pen,
Hogy ide tétetett.

(Almási 1979: 285-286.)

 

A hivatkozás feloldásához: Hivatkozott irodalom.