Rózsa Sándor az erdőben

Liszkai Károly, 37 éves

Rózsa Sándor az erdőben,
Bujdosik a sűrűségben,
Gondoskodik ő magában.
Hová menjen ékszakára?

Hová menjen éjszakára:
Szőke kislány ablakába.
Bekopogtat betyár módra:
– Van-e gazda idehaza?

– Nincsen gazda idehaza,
Fordulj betyár az ajtóra,
Kész van az ágy, meg van vetve,
Ahogy tetszik, feküdj bele.

– Nem fekszek én az ágyadba,
Nem kelek fel virradóra.
(hisz)    Ne félj betyár, nem alszok én,
Mire virrad, felkőtlek én.

– Éjfél urán három óra,
Kelj fel, Sándor, virradóra.
A pandúrok mind alusznak,
Még a kutyák sem ugatnak.

– Hortobágynak széles vize,
Kis pej lovam, ne félj tőle.
S még ma reggel nyolc órára
Vigyél a túlsó partjára.

Hortobágyi fényes csárda
Zsandárokkal körülállva,
(mert)    Azért van az körül állva,
(hogy)    Betyár mulat a csárdába.

– No, te betyár, most gyere ki,
Hét vármegye vár ideki!
(és) – Mire nekem hét vármegye,
Tizenkettő jöjjön hát be!


(de) Be is lőttek az ablakon,
Piros vér foly az asztalon.
Egy szőke kislány zsebkendője
Piros vérrel van megtöltve.

Sír az apám, sír az anyám,
Sír mind a két testvérbátyám.
– Ne sírj, anyám, ne sírj apám,
Nem leszek én többé betyár.

(mer) Elég volt már húsz esztendő.
Fogadjon be ja temető.
(mer) Elég volt már húsz esztendő,
Fogadjon be ja temető.

53–59. Rózsa Sándor

            Rózsa Sándor több balladatípus hőse:

            53. Rózsa Sándor ha bemegy az erdőbe

Vö.: Zolcsák – Fejér, 53. sz.

            54. Rózsa Sándor az erdőben

            Vö.: Albert – Faragó, 139–142. sz.; Ráduly, 81. sz.

            55. Nem bántjuk mi a szegényt. Változatait egy kivételével mind az Érmelléken jegyeztük fel.

            Az 55. sz. balladát az 56. sz. dallam változatára éneklik.

            Vö.: Albert – Faragó, 152–159. sz.; Ráduly, 83. sz.

            56. A bakonyi csárdában

            Vö.: Albert – Faragó, 151. sz.; Ráduly, 82. sz.

            57–58. Édesanyám kedvesem és Bécsi erdő zárva van. A Bakony erdő (bécsi erdő) gyászba (zárva) van típusnak e két altípusával találkoztunk. Az egyik csoportot a többnyire Harangoznak Csengerbe kezdetű balladák alkotják, melyeknek elterjedtségét a huszonnégy összegyűjtött változat bizonyítja. A legtöbbnek a hőse Rózsa Sándor, Szamoskrassón Kipán Pista, Mikolában Kovács Pista, Szárazberken Seres Pista. Dobrán a balladát megtörtént eseményekhez kapcsolják, itt hőse a megölt Nagy Jani.

            A másik alcsoportba a szintén strófaismétlő Bakony erdő gyászba van kezdetű balladák tartoznak. Tizenegy gyűjtött változatából tízet idős adatközlők énekelnek. Gyűjteményünkben a egyetlen háromsoros változatot közöljük.

            Az 57. sz. balladát az 56. sz. dallam változatára éneklik.

            Vö.: Ortutay – Kriza, 213. sz.; Albert – Faragó, 143–149. sz.; Ráduly, 84–85. sz.; Vargyas, 127/228. sz.

            Megj. M. XXVI. évf. (1973), 4: 34.

            59. Beteg Rózsa Sándor. E betyárdalt a Zavaros a Tisza dallamára éneklik. A 64 éves adatközlő fiatal korában az öregektől tanulta.

(Bura 1978: 208–209.)