Rózsa Sándor az én nevem

Szívet gyönyörködtető világi énekek c. könyvből

1. Rózsa Sándor az én nevem,
Híres betyárfejedelem!
Bakony erdő a lakásom,
Ezer betyár a bajtársam.

2. Elhíresedett a nevem,
Ismernek minden vidéken.
Száz királlyal nem cserélek:
Betyár leszek, amíg élek!

3. Úr vagyok én minden tanyán,
Nem parancsol az alispány.
Betyár vagyok a csárdában
Betyár az Isten házában.

4. [Három csillag van az égen,
Kossuth, Dembitzki, s a jó Bem.
Úgy szeretem mind a hármat,
Mint édes magyar hazámat.]

166. Rózsa Sándor az én nevem (Torockó, Sepsikőröspatak)
Lelőhely: EA 2276: 230. lap, 171. sz. Kanyaró Ferenc kézírása.
 Millenniumi gyűjteményébe Kanyaró eredetileg négy versszakkal másolta át a szöveget, végül azonban az utolsó versszakot kihúzta, s vele együtt a vers forrására utaló „Szívet gyönyörködtető világi énekek, 1856” sort is. A kihúzott versszak fölé beszúrta a feljegyzés helyét jelölő „Sepsikőröspatak, Torockó” neveket, forrásául pedig Költő Sámuel 1854-ből datált Világi Énekes Könyvét jelölte meg. Ez azonban téves információ, mert a négy versszakos verset nem a sepsikőröspataki, hanem a torockói énekeskönyvből vette át minden változtatás nélkül. Utólag azonban fölöslegesnek ítélte a negyedik versszakot (közlésünkben ezért tettük szögletes zárójelbe a strófát): a hozzáfűzött (és ugyancsak kihúzott) lábjegyzetben azt írta: „Az utolsó strófa, úgy tetszik, egy honfi -dalból került ide. Egy nótára dalolhatták mindkettőt, s azért e keveredés.”
 A negyedik versszak elhagyása következtében Kanyaró a betyárballadákhoz sorolta a balladás dalt. Mi a szabadságharc eseményeit megörökítő történeti énekekhez vettük fel, több okból is. Egyrészt azért, mert a „betyárfejedelem” Rózsa Sándor életének három vezérlő csillagaként Kossuthot, Dembinszkyt és Bemet nevezi meg, s általuk szabadságharcos múltjára emlékezik, arra büszke, másrészt azért, mert az abszolutizmus korának kéziratos énekeskönyveiben rendszerint a többi, szabadságharcot megidéző epikus ének társaságában fordul elő; harmadszor pedig azért, mert a kéziratos énekeskönyvek tanúsága szerint a negyedik (s néhol ötödik) strófa nem alkalomszerűen csapódott a betyár monológjához, az éneknek tipikus tartozéka volt az önkényuralom éveiben.
 Akárcsak a 162. számú ének (Honvédtemetés), a Rózsa Sándor szájába adott monológ is népszerű lehetett a szabadságharc leverését követő évtizedekben: a 19. század második felének kéziratos énekeskönyveiben gyakran találkozunk feltűnően egységes, csaknem variálódás nélküli szövegeivel (filológiai változataival). A szövegekben két helyen mutatkozhat eltérés: a három történelmi személyiség megnevezésében (Dembinszky helyett néhol Klapka neve szerepel), illetve a Három csillag van az égen sort követően néhol felsejlenek ennek a verssornak szerelmi dalra utaló kapcsolódási pontjai (Lásd a 166. 2. szám alatti sepsikőröspataki változatot, illetve a 167. számú éneket). Kanyaró Ferenc tehát nem alaptalanul gondolta véletlenül odacsapódott strófának a negyediket.
 Úgy tűnik, a század végére feledésbe merült az ének: Kanyaró diákjai az élő folklórból nem regisztrálták meglétét, vagy csak olyan változatot rögzítettek, melyből kimaradt a szabadságharcra utaló strófa. (L. a 267. sz. betyárballadát)

166.1. A szöveg eredeti lejegyzése a torockói énekeskönyvben: AKKvár–MsU 1212: számozatlan lapok. Ismeretlen kéz írása. Kanyaró pontosan, szó szerint másolta át a szöveget.
 Szóról szóra ugyanez a szöveg megtalálható egy másik, 1851-ből datált torockói énekeskönyvben is: AKKvár–MsU 1246/XIII: 196–196^v.

166.2. Az ének sepsikőröspataki változata: AKKvár–MsU 1128/A: 13–14. lap. Költő Sámuel
kézírása.

1. Rozsa Sándor az én nevem
hires betyár fejedel mem
bokony erdő a lakásom
ezer betyár apaj tásom.

2. Elhiresedet anevem
ismernek mindenvidékek
száz kirájal nem cserélnek ||
betyár leszek amig élek

3. Úr vagyok én minden tanyán
Nem poron tsol az alis pány
betyár lészek a csárdában
betyár az is ten házában.

4. Három csilag van az égen
három szeretöm van nékem
ugy szeretem mind a hármat
mind édes ma gyar hazámot.

5. Kies ne szeretné öket
kosuttot bömböczkit[!] bémet
Ilyen három szép csilagot
Sohanagy apám selátot.

(Sepsikőröspatak, 1854. Leírta Költő Sámuel)

166.3. A szöveg abrudbányai változata: MUEKvGyLtár 50. csomag (Kéziratos énekeskönyv-töredék, é. n. [19. század második fele])

1. Rósa Sándor az én nevem
Hires rablo fejedelem,
Bakony Erdő a’ lakásom
Ezer betyár a’ pajtásom.

2. El hiresedett a’ nevem
Esmernek minden Vidéken.
Betyár leszek a’ míg élek
Száz királlyal nem cserélek.

3. Úr vagyok én minden tanyán,
Nem parantsol az Alispán.
Betyár vagyok a’ csárdában,
Betyár az isten házában.

4. Három csillag van az égen,
Kosuth, Klapka és a hős Bem,
Illyen három szép Csillagot
Még a’ Nagy Atyám se látott.

(Olosz Katalin jegyzete; Kanyaró 2015: 717-718.)