Balladatár


Címek
1   a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   z  

Évek
1837   1839   1853   1854   1856   1857   1859   1860   1862   1863   1864   1865   1866   1867   1868   1869   1870   1871   1873   1875   1882   1894   1895   1896   1897   1898   1899   1900   1901   1903   1904   1905   1906   1914   1933   1934   1936   1937   1938   1939   1940   1942   1943   1945   1946   1947   1949   1950   1951   1952   1953   1954   1955   1956   1957   1958   1959   1960   1961   1962   1963   1964   1965   1966   1967   1968   1969   1970   1971   1972   1973   1974   1975   1976   1977   1978   1979   1980   1981   1982   1983   1984   1987   1988   1990   2013   2014   ismeretlen  

Helymutatók
a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   z  

Névmutatók
a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   w   z  

Rózsa Sándor


Gyűjtő: ismeretlen
Gyűjtés ideje: ismeretlen
Gyűjtés helye: Sepsiszentgyörgy
Közlő: Olosz Katalin
Megjelenés helye: Kanyaró 2015: 451/271. sz.
Adatközlő neve, életkora, foglalkozása:

ismeretlen



Szöveg

(töredék)

1. Beteg az én rózsám
Betegágyban fekszik.
Beteg szegény Rózsa Sándor,
Hej, huj! Ispotályban fekszik.

2. Fúdd el, felszél, fúdd el
A Dunának habját,
Hogy senki fel ne találja,
Hej, huj! Rózsa Sándor nyomát.

3. Repülj madár, repülj
A Dunán keresztül:
Vidd el az én levelemet
Sej, huj! A Dunán keresztül.1

4. Siratnak a lányok,
Hogy én vasba’ járok.
Ne sirassál, kedves rózsám,
Hej, huj! Mert nem vasba’ járok.



Megjegyzés

1. A 3. és 4-dik szak közé a kimaradt egy-két szak helyett ezek tévedtek ide:

Ablakos ajtódat
Nyisd ki, nyisd ki rózsám!
      Haza jöttem, híres betyár,
      Hej, huj! Piros pej paripán.

Arany a kantárja,
Réz a zabolája.
      Én vagyok a Ferenc Jóska,
      Hej, huj! Bolygó katonája.

(Kanyaró 2015: 451.)

271. Rózsa Sándor (Sepsiszentgyörgy)
 Lelőhely: AKKvár–MsU 2105: 22. lap. (Rózsa Sándor balladaköre c. részben) Kanyaró Ferenc kézírása. – Az ének nagyon közeli rokonságot mutat az előbbi (270. számú) ének szövegével, elképzelhető akár az is, hogy Kanyarónak az volt a forrása. Ezt látszik megerősíteni az is, hogy a kihagyott két strófa, amelyre Kanyaró lapalji jegyzetben utal, megtalálható a 270. sz. szövegben. A két szöveg között azonban eltérések is megfigyelhetők, melyeknek egy része lehet, hogy Kanyaró közbeavatkozásának a következménye. (Ilyen, például, a 3. versszak kétszer is megismétlődő szabad fán keresztül sorának A Dunán keresztül-re cserélése.) De vannak olyan – főleg szórendi – eltérések is, melyeket aligha Kanyaró írt át, hiszen sem esztétikai, sem ritmikai magyarázatát nem találjuk az olyanfajta változtatásoknak, mint amilyent a kihagyott első strófa első-második sorában, illetve az ének utolsó sorában figyelhetünk meg.

(Olosz Katalin jegyzete; Kanyaró 2015: 756.)