Balladatár


Címek
1   a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   z  

Évek
1837   1839   1853   1854   1856   1857   1859   1860   1862   1863   1864   1865   1866   1867   1868   1869   1870   1871   1873   1875   1882   1894   1895   1896   1897   1898   1899   1900   1901   1903   1904   1905   1906   1914   1933   1934   1936   1937   1938   1939   1940   1942   1943   1945   1946   1947   1949   1950   1951   1952   1953   1954   1955   1956   1957   1958   1959   1960   1961   1962   1963   1964   1965   1966   1967   1968   1969   1970   1971   1972   1973   1974   1975   1976   1977   1978   1979   1980   1981   1982   1983   1984   1987   1988   1990   2013   2014   ismeretlen  

Helymutatók
a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   z  

Névmutatók
a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   w   z  

II. Betyár-, rab- és történeti énekek » Betyárballada

Rózsa Sándor


Gyűjtő: ismeretlen
Gyűjtés ideje: 1896 májusa után
Gyűjtés helye: Háromszék
Közlő: Olosz Katalin
Megjelenés helye: Kanyaró 2015: 450/270. sz.
Adatközlő neve, életkora, foglalkozása:

ismeretlen



Szöveg

1. Beteg az én rózsám,
Betegágyba fekszik.
Beteg szegény Rózsa Sándor,
Hej, huj, ispotályban fekszik.

2. Fúdd el szellő, fúdd el
A Dunának habját,
Hogy senki fel ne találja,
Hej, huj, Rózsa Sándor nyomát.||

3. Repülj madár, repülj
Szabad fán keresztül,
Vidd el az én levelemet,
Hej, huj szabad fán keresztül.

4. Nyisd ki, rózsám, nyisd ki
Ablakos ajtódot,
Hazajöttem, híres betyár,
Hej, huj, piros pej paripán.

5. Arany az kantárja,
Réz a zabolája,
Én vagyok a Ferenc József,
Hej, huj, bolygó katonája.

6. Siratnak a lányok,
Hogy én vasba járok,
Ne sirassál, kedves rózsám,
Hej, huj, mert nem járok vasba.



Megjegyzés

270. Rózsa Sándor [Háromszék]
Lelőhely: MUEKvGyLtár 40. csomag ([Háromszéki népköltési gyűjtemény] 4. ív, g) betűvel jelzett adat, számozatlan lapok). Ismeretlen kéz írása, gyűjtő, gyűjtési hely és idő megjelölése nélkül. „Ferenc József bolygó katonájá”-nak említése, valamint a 3. versszakban kétszer is előforduló, homályos és értelmetlen sor (Szabad fán keresztül) azt a gyanút kelti, hogy az ének a boszniai háború hozadéka lehetett Háromszéken. Ha Zala - vagy Somogy megyei adatról lenne szó, talán nem lenne érthetetlen az említett szókapcsolat, hiszen Délnyugat-Magyarországon gyakori a fa utótagú helységnév (Jánosfa, Mihályfa, Boldogasszonyfa, Háromfa, Katafa, Kálócfa, Orbányosfa, stb.). Háromszéken azonban az ilyen szóösszetételű helynév ismeretlen. Nem tartjuk elképzelhetetlennek, hogy e furcsa kifejezés magával az énekkel együtt a Bosznia annektálásával járó mozgósítások folytán került el Háromszékre: a boszniai harctereket megjárt székely katonák hozták magukkal haza ezt az éneket a számukra érthetetlen kifejezéssel – ami lehetett, például, eredetileg Szabadfa vagy akár Szabadka is.

(Olosz Katalin jegyzete; Kanyaró 2015: 756.)