Repülj, madár, repülj
Máthé Magdolna, 25 éves
Repülj, madár, repülj, ződ erdőn keresztül,
Szólj be az anyámnak, ő van honn egyedül.
Ha kérdi, hogy vagyok, mondjad, hogy rab vagyok,
Setét börtönömben talpig vasba vagyok.
Könnyüd, anyám, könnyüd párnás ágyban hálni,
Nehéz a fiadnak rabgúnyába járni.
Rabgúnyába járni, sáncokat kiásni,
Egy nap egyszer enni, árpakását enni.
65–68. Talpig vasban vagyok
A rabénekek a régi és az új stílus határán születtek meg. Vargyas Lajos szintézisében több mint 400 változatukat sorolta fel, közülük 57 erdélyit és moldvait (Vargyas 1976. II: 735). A keleti peremvidékekre később jutottak el az új stílusú rabénekek. A fenti típuscímmel jelölt csoportba azokat az énekeket soroltam be, amelyek a régi stílusú népballadáink sajátosan komor drámai hangulatát őrzik. Ezekben a változatokban több archaikus motívum is előfordul, pl. a madárral való üzenés. Ódon hangulatú nyelvi szépségeik ezeket az énekeket klasszikus balladáinkhoz közelítik.
(Pozsony 1984: 262.)