Címek
Évek
1837 1839 1853 1854 1856 1857 1859 1860 1862 1863 1864 1865 1866 1867 1868 1869 1870 1871 1873 1875 1882 1894 1895 1896 1897 1898 1899 1900 1901 1903 1904 1905 1906 1914 1933 1934 1936 1937 1938 1939 1940 1942 1943 1945 1946 1947 1949 1950 1951 1952 1953 1954 1955 1956 1957 1958 1959 1960 1961 1962 1963 1964 1965 1966 1967 1968 1969 1970 1971 1972 1973 1974 1975 1976 1977 1978 1979 1980 1981 1982 1983 1984 1987 1988 1990 2013 2014 ismeretlen
Helymutatók
Névmutatók
Repülj, madár, repülj
Gyűjtő:
Ráduly János
Gyűjtés ideje:
1976-10-18
Gyűjtés helye:
Kibéd
Közlő:
Ráduly János
Közlés ideje:
1979
Megjelenés helye:
Ráduly 1979: 78/ 19. sz.
Adatközlő neve, életkora, foglalkozása:
Majlát Józsefné Ötvös Sára, Kibéd
Szöveg
1. Repülj, madár, repülj, ződ erdőn keresztül,
Szóljál bé a jó anyámhoz, csak ő van egyedül.
2. Ha kérdi, hogy vagyok, mondd meg, hogy rab vagyok,
S a vásárhelyi rabfegyház vaságyán hervadok.
3. Nem is az a legény, aki gyócsingbe jár,
S nem fekszik az én ágyamba minden kapcabetyár.
4. Mer az én ágyamba széna, szalma vagyon,
S minden széna-, szalmaszálon piros rózsa vagyon.
Megjegyzés
19. Repülj, madár, repülj
Vargyas Lajos a rabénekeket összevont csoportban tárgyalja, mivel „a rab-énekek nem alkotnak egyetlen, kialakult típust, meghatározott cselekménnyel, hanem sok-sok motívumot [tartalmaznak], amiből minden alkalommal új sorozat alakult” (Vargyas, II. 744-745.). Rabénekeink tahát könnyen változó szerkezetű balladás dalok, amelyek másutt Európában nem ismeretesek. Ugyancsak Vargyas írja: „Nagy költészet, amely széles skáláját fogja át az emberi szenvedésnek, a kétségbeesésnek, a dacos lázadásnak, a hatalom leleplezésének és a halál előtt való végső megrendülésnek” (Vargyas, II. 744.). A Repülj, madár, repülj kezdetű rabéneket Seprődi gyűjteménye is tartalmazza (Seprődi 302.; Marosszéki, 426.; ESzD, 62.). Vargyas Lajos összesen 62 variánsát jelzi (Vargyas, II. 723.). Három újabb kibédi változata: Ráduly, 46-48. sz.
Ötvös Sára egész fiatalon tanulta a kibédi öregektől. A szülei is tudták, gyakran énekelték. Az ilyenszerű dalok keletkezéséről ezt mondta: „Régebb akik voltak a börtönbe, hazakerültek, hát mind ilyeneket fúttak. Énekelték a rebéletjeket. Ezeket ott benn a börtönbe tanolták, ott rakták össze rabokul együtt.”
A balladát a kibédi lakodalmakban ma is gyakran fújják (főleg az öregek szeretik). Újabban tankönyveink is tartalmazzák, s ez nagyban meggyorsította a fiatalok körében a szöveg uniformizálódását.
A rabének Ötvös Sára által ismert változata javarészt megegyezik a Kibédi népballadák 46. sz. variánsával, mindössze néhány szónyi eltérés mutatkozik. Az újraénekeltetés során adatközlőnk semmit sem változtatott a szövegen.
Dallama régi stílusú.
(Ráduly 1979: 128.)
Támogatók
Partnerek
