Balladatár


Címek
1   a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   z  

Évek
1837   1839   1853   1854   1856   1857   1859   1860   1862   1863   1864   1865   1866   1867   1868   1869   1870   1871   1873   1875   1882   1894   1895   1896   1897   1898   1899   1900   1901   1903   1904   1905   1906   1914   1933   1934   1936   1937   1938   1939   1940   1942   1943   1945   1946   1947   1949   1950   1951   1952   1953   1954   1955   1956   1957   1958   1959   1960   1961   1962   1963   1964   1965   1966   1967   1968   1969   1970   1971   1972   1973   1974   1975   1976   1977   1978   1979   1980   1981   1982   1983   1984   1987   1988   1990   2013   2014   ismeretlen  

Helymutatók
a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   z  

Névmutatók
a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   w   z  

Reggel nyolckor megyek a cukorgyárba


Gyűjtő: Albert Ernő
Gyűjtés ideje: 1971-05-17
Gyűjtés helye: Csíkszenttamás
Közlő: Albert Ernő
Közlés ideje: 2004
Megjelenés helye: Albert Ernő 2004: 243/159. sz.
Adatközlő neve, életkora, foglalkozása:

Albert Domokosné Bőjte Erzsébet, 47 éves
Boér Márton, 28 éves



Szöveg

Reggel nyolckor megyek a cukorgyárba,
Kedves édesanyám sírva néz ki utánam.
- Ne sírj, édesanyám, sírba tesz engem a cukorgyár,
Sírba tesz egy falumbeli büszke lány.

Leégett a botfalusi cukorgyár
Benne égett tizenhárom magyar lány.
- Verd meg, Isten, verd meg azt a jó édesanyát,
Ki a cukorgyárban neveli fel a lányát!

Leégett a cukorgyárnak kéménye,
Páros bús gerlice fészket rakott belőle.
Páros bús gerlice csengő hangon csak azt fütyöli:
- Jaj de boldog, aki egymást szereti!



Megjegyzés

  Újabb keletkezésű, a nagyipar terjedésével egy időben történt balesetekről szólnak, de még kevés változatban összegyűjtött balladák. Kálmány Lajos elsők között jegyezte le. Az általa gyűjtött ének a budapesti szivargyár leégésekor keletkezett, amikor „harminchárom barna lány” halt meg (1952. 713:298.). Zemplémben, Pécelen Mátyás Zsuzsáról énekelnek, akinek a kendergyárban történt „gyászos halála” (Csanádi Imre–Vargyas Lajos 1954. 566.). Kibéden a vasgyárról szól az ének (Ráduly János 1975. 160–161: 151–152.). A Szatmár vidéki énekekben a nagykárolyi cserépgyárban ég el „tizenhárom magyar lány”, de leégett a konstancai dohány- és cukorgyár is (Bura László 1978. 115–116:81–82. és 184:314–315.). Csíkban, Háromszéken többnyire a botfalusi cukorgyárban  égett leányokról énekelnek.
  Újabb változatok: 1. Kálmány Lajos 1952. 713:298 és jegyzetek.; 2. Rajta, rajta proletárok 1952. 14..; 3. Kallós Zoltán–Szabó T. Attila 1970. 531:217.; 4–6. Albert Ernő–Faragó József 1973. 278–279:185–186.; 485–486:577.; 7–8. Ráduly János 1975. 160–161:151–152.; 9. Ortutay Gyula– Kríza Ildikó 1976. 596:298.; 10–11. Bura László 1978. 115–116:81–82.; Adatok: 12–13. Uo. 184: 314–315.; 14. Sebestyén Dobó Klára 2001. 144:92.

(Albert Ernő 2004: 330.)

Dallama azonos a 158. számúéval.