Reggel nyolckor megyek a cukorgyárba
Albert Domokosné Bőjte Erzsébet, 47 éves
Boér Márton, 28 éves
Reggel nyolckor megyek a cukorgyárba,
Kedves édesanyám sírva néz ki utánam.
- Ne sírj, édesanyám, sírba tesz engem a cukorgyár,
Sírba tesz egy falumbeli büszke lány.
Leégett a botfalusi cukorgyár
Benne égett tizenhárom magyar lány.
- Verd meg, Isten, verd meg azt a jó édesanyát,
Ki a cukorgyárban neveli fel a lányát!
Leégett a cukorgyárnak kéménye,
Páros bús gerlice fészket rakott belőle.
Páros bús gerlice csengő hangon csak azt fütyöli:
- Jaj de boldog, aki egymást szereti!
Újabb keletkezésű, a nagyipar terjedésével egy időben történt balesetekről szólnak, de még kevés változatban összegyűjtött balladák. Kálmány Lajos elsők között jegyezte le. Az általa gyűjtött ének a budapesti szivargyár leégésekor keletkezett, amikor „harminchárom barna lány” halt meg (1952. 713:298.). Zemplémben, Pécelen Mátyás Zsuzsáról énekelnek, akinek a kendergyárban történt „gyászos halála” (Csanádi Imre–Vargyas Lajos 1954. 566.). Kibéden a vasgyárról szól az ének (Ráduly János 1975. 160–161: 151–152.). A Szatmár vidéki énekekben a nagykárolyi cserépgyárban ég el „tizenhárom magyar lány”, de leégett a konstancai dohány- és cukorgyár is (Bura László 1978. 115–116:81–82. és 184:314–315.). Csíkban, Háromszéken többnyire a botfalusi cukorgyárban égett leányokról énekelnek.
Újabb változatok: 1. Kálmány Lajos 1952. 713:298 és jegyzetek.; 2. Rajta, rajta proletárok 1952. 14..; 3. Kallós Zoltán–Szabó T. Attila 1970. 531:217.; 4–6. Albert Ernő–Faragó József 1973. 278–279:185–186.; 485–486:577.; 7–8. Ráduly János 1975. 160–161:151–152.; 9. Ortutay Gyula– Kríza Ildikó 1976. 596:298.; 10–11. Bura László 1978. 115–116:81–82.; Adatok: 12–13. Uo. 184: 314–315.; 14. Sebestyén Dobó Klára 2001. 144:92.
(Albert Ernő 2004: 330.)
Dallama azonos a 158. számúéval.