Pávás leány
ismeretlen
1. Az én lányom pávát őröz
A hegyeken csak egyedül.1
Jaj, jaj, jaj, jaj!
2. Jőnek hozzá jövevények,
Három szép ifjú legények.
Jaj, jaj, jaj, jaj!
3. Mondák néki a legények:
– Jöjj el velünk az erdőbe!2
Jaj, jaj, jaj, jaj!
4. – Ha veletek utam vészem,
A pávámat hová tészem?
Jaj, jaj, jaj, jaj!
5. – A pávádot hajtsd forrásra;
Mert azt nem bízhatod másra.
Jaj, jaj, jaj, jaj! ||
6. Midőn mentek az erdőbe,
Leheveredtek mezőbe.
Jaj, jaj, jaj, jaj!
7. A szűz megfáradott, leült,
Ő mély álomba elmerült.
Jaj, jaj, jaj, jaj!
8. Midőn a legények látták,
Odamentek, megvizsgálták.
Jaj, jaj, jaj, jaj!
9. Csókot adtak ajakára,
Szíve vigasztalására.
Jaj, jaj, jaj, jaj!
10. Fölébrede úgy estére,
Fülemile énekére.
Jaj, jaj, jaj, jaj!
11. – Itt hagyának éjszakára,
Fenevadak prédájára.
Jaj, jaj, jaj, jaj!
12. Verd meg Isten ostoroddal,
Égből hulló tűz langjával!
Jaj, jaj, jaj, jaj!
1. Vö. Látja, hogy egy oláh feleségestől juhokat őröz. (Apor munkái. M. Tört. Emlékek, XI. 418. Ingem Iszten őröz, őrözzön téged isz. – Csángó dal. Erdélyi: Népdalok és mond. I. 424.
2. [Kanyaró egy kettes számú jegyzetet is akart fűzni a balladához, de csak az utaló számot tette ki, a jegyzet elmaradt.]
96. Pávás leány (Homoródszentpál )
Lelőhely: EA 2276: 63–64. lap, 32. sz. Kanyaró Ferenc kézírása. – Kanyaró Homoródvidékét jegyezte a gyűjtés helyéül, holott az eredeti lejegyzésben pontos helymegjelölés – Homoródszentpál – szerepel.
96.1. A ballada eredeti lejegyzése: AKKvár–MsU 1857: 1–2. lap, 1. sz. Székely Ferenc kézírása. – Másolatában Kanyaró két helyen változtatott az eredeti lejegyzés szövegén: a 2. strófa második sorában (Három szép ëfi legények) a nyelvjárási ëfi szót köznyelvi ifjúra változtatta, a 7. strófa első sorának ritmushibáját így igazította ki: Midőn a szűz megfáradt, leült A szűz megfáradott, leült.
(Olosz Katalin jegyzete; Kanyaró 2015: 660.)