Balladatár


Címek
1   a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   z  

Évek
1837   1839   1853   1854   1856   1857   1859   1860   1862   1863   1864   1865   1866   1867   1868   1869   1870   1871   1873   1875   1882   1894   1895   1896   1897   1898   1899   1900   1901   1903   1904   1905   1906   1914   1933   1934   1936   1937   1938   1939   1940   1942   1943   1945   1946   1947   1949   1950   1951   1952   1953   1954   1955   1956   1957   1958   1959   1960   1961   1962   1963   1964   1965   1966   1967   1968   1969   1970   1971   1972   1973   1974   1975   1976   1977   1978   1979   1980   1981   1982   1983   1984   1987   1988   1990   2013   2014   ismeretlen  

Helymutatók
a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   z  

Névmutatók
a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   w   z  

Pápainé


Gyűjtő: Landesberg Ernő
Gyűjtés ideje: 1899
Gyűjtés helye: Nagyvárad
Közlő: Olosz Katalin
Megjelenés helye: Kanyaró 2015: 531-532/329. sz.
Adatközlő neve, életkora, foglalkozása:

ismeretlen



Szöveg

1. Jaj, be keskeny, jaj, be rövid az az út,
Amelyiken kilenc betyár elindult.
Befordultak Pápai udvarába,
Be is tértek a szép lakóházába.

2. Adjon Isten, Pápainé, jó estét!
– Adjon Isten kenteknek is szerencsét!
– Ne kívánjon, Pápainé, szerencsét,
Mert az éjjel szívébe ütöm a kést.

3. Pápainé kiszaladt a konyhára,
A két kezét a fejére kulcsolja.
– Szaladj, Tercsi, szaladj le a pincébe:
Hozzál bort fel a nagyobbik iccébe!

4. Pápainé, nem kell nekünk a bora,
Csak a szívét tegye le a markunkba!1
Eredj, Rózsi, ringasd a testvéredet,
Mert különben kiontom a véredet!

5. Ugyan, édes keresztapám, ne tegye,
Hogy a vérem ártatlanul elvegye…
– Mért nevemre szólítottál engemet,
Már azér’ is megöllek én tégedet.

6. Gyászba borult a szolnoki nagy utca,
Arra viszik Pápait a sírjába.
Viszik magát három legény fiával,
S Pápainét két eladó lányával.



Megjegyzés

1. A 2–4. szak változatát a M. Népkölt Gyűjtemény II. ktében a 42. lapon ott találjuk, mint Csongrád megyei katonadalok közé került idegen balladatöredéket.

(Kanyaró 2015: –531.)

329. Pápainé (Nagyvárad)
Lelőhely: AKKvár–MsU 2105: 96. lap. Kanyaró Ferenc kézírása.

329.1. A ballada eredeti lejegyzése Landesberg Ernő kézírásában: MUEKvGyLtár 18. csomag.

Jaj be keskeny, jaj be rövid az az út,
a melyen ez a Amelyiken kilencz betyár elindult.
Be is tértek Befordultak Pápai udvarába,
Be is tértek annak a házába a szép lakóházába.
Adjon Isten Pápainé jó estét!
Adjon isten kenteknek is szerencsét!
Ne kivánjon Pápainé szerencsét,
Mert az éjjel szivébe ütom a kést!
Pápainé kiszaladt a konyhára,
A két kezét a fejére kulcsolta kulcsolja.
Szaladj Tercsi, szaladj le a pincébe,
Hozzál bort fel a nagyobbik iczébe.
Pápainé nem kell nekünk a bora,
Csak a szivét tegye le a markunkba.
Eredj Roza, ringasd a testvéredet,
Mert különben kiontom a véredet! ||
Ugyan édes keresztapám ne tegye
Hogy a vérem ártatlanul elvegye.
Mért nevemre szólítottál engemet,
Már azér’ is megöllek én tégedet. Kanyaró betoldása ez a két sor.
Gyászba borult a Szolnoki nagy utcza
Mostan viszik Pápait a sírjába, Viszik magát három legény fiával.
Pápainét három két eladó lányával.

 Kanyaró feljegyzése a ballada végén: Landesberg Ernő V. 1899. Nagyvárad .
 A diák kézirata után Kanyaró papírra vetette javaslatait a három utolsó sor kiigazítására. Ilyen sorokat olvashatunk Kanyaró hevenyészett feljegyzésében:

Mostan viszik Pápaiékat arra
Pápainé családját viszik arra,
Viszik magát három legény fiával
S Pápainét két eladó lányával.
Arra viszik Pápait a kriptába.

(Olosz Katalin jegyzete; Kanyaró 2015: 793–794.)