Pápainé
ismeretlen
1. Jaj, be keskeny, jaj, be rövid az az út,
Amelyiken kilenc betyár elindult.
Befordultak Pápai udvarába,
Be is tértek a szép lakóházába.
2. Adjon Isten, Pápainé, jó estét!
– Adjon Isten kenteknek is szerencsét!
– Ne kívánjon, Pápainé, szerencsét,
Mert az éjjel szívébe ütöm a kést.
3. Pápainé kiszaladt a konyhára,
A két kezét a fejére kulcsolja.
– Szaladj, Tercsi, szaladj le a pincébe:
Hozzál bort fel a nagyobbik iccébe!
4. Pápainé, nem kell nekünk a bora,
Csak a szívét tegye le a markunkba!1
Eredj, Rózsi, ringasd a testvéredet,
Mert különben kiontom a véredet!
5. Ugyan, édes keresztapám, ne tegye,
Hogy a vérem ártatlanul elvegye…
– Mért nevemre szólítottál engemet,
Már azér’ is megöllek én tégedet.
6. Gyászba borult a szolnoki nagy utca,
Arra viszik Pápait a sírjába.
Viszik magát három legény fiával,
S Pápainét két eladó lányával.
1. A 2–4. szak változatát a M. Népkölt Gyűjtemény II. ktében a 42. lapon ott találjuk, mint Csongrád megyei katonadalok közé került idegen balladatöredéket.
(Kanyaró 2015: –531.)
329. Pápainé (Nagyvárad)
Lelőhely: AKKvár–MsU 2105: 96. lap. Kanyaró Ferenc kézírása.
329.1. A ballada eredeti lejegyzése Landesberg Ernő kézírásában: MUEKvGyLtár 18. csomag.
Jaj be keskeny, jaj be rövid az az út,
a melyen ez a Amelyiken kilencz betyár elindult.
Be is tértek Befordultak Pápai udvarába,
Be is tértek annak a házába a szép lakóházába.
Adjon Isten Pápainé jó estét!
Adjon isten kenteknek is szerencsét!
Ne kivánjon Pápainé szerencsét,
Mert az éjjel szivébe ütom a kést!
Pápainé kiszaladt a konyhára,
A két kezét a fejére kulcsolta kulcsolja.
Szaladj Tercsi, szaladj le a pincébe,
Hozzál bort fel a nagyobbik iczébe.
Pápainé nem kell nekünk a bora,
Csak a szivét tegye le a markunkba.
Eredj Roza, ringasd a testvéredet,
Mert különben kiontom a véredet! ||
Ugyan édes keresztapám ne tegye
Hogy a vérem ártatlanul elvegye.
Mért nevemre szólítottál engemet,
Már azér’ is megöllek én tégedet. Kanyaró betoldása ez a két sor.
Gyászba borult a Szolnoki nagy utcza
Mostan viszik Pápait a sírjába, Viszik magát három legény fiával.
Pápainét három két eladó lányával.
Kanyaró feljegyzése a ballada végén: Landesberg Ernő V. 1899. Nagyvárad .
A diák kézirata után Kanyaró papírra vetette javaslatait a három utolsó sor kiigazítására. Ilyen sorokat olvashatunk Kanyaró hevenyészett feljegyzésében:
Mostan viszik Pápaiékat arra
Pápainé családját viszik arra,
Viszik magát három legény fiával
S Pápainét két eladó lányával.
Arra viszik Pápait a kriptába.
(Olosz Katalin jegyzete; Kanyaró 2015: 793–794.)