Panga Pali

ismeretlen

1. Pozsony város ej, de híres város,
Benne lakik három komisszáros.
Panga Palit egyik elfogatta,
Négy katonát melléje állíta.

2. Panga Pali gyémántgyűrűt hordott,
Grófok, bárók udvarába’ forgott.
Hej, Panga Pali, mondjad, mivé lettél?!
A kezedre vasat mért szereztél?

3. – Hollómadár szállott ablakomra,
Szomorú hírt hozott a számomra.
Akasztófát faragnak az ácsok:
Nékem szólhat a kopácsolások.

4. Hollómadár, gyászos hollómadár,
Ablakomra immár többet ne szállj.
Inkább szállj a rózsám ablakára:
Mondd, hogy vegyen gyászruhát magára.

5. A gyilkosnak akasztófát adnak;
Aki gonosz, nehéz vasat annak,
Nehéz vasat kezére, lábára:
Úgy viszik az utolsó útjára.

6. Utána megy barna szeretője,
Könnytől ázik patyolat kendője.
Szeretője csak azt sóhajtozza:
Bárcsak soha ne szerettél volna!

 Még sokaknak élénk emlékezetében lehet, mily nagy feltűnést keltett valami tíz évvel ezelőtt Majláth országbíró meggyilkoltatása. E szomorú esemény egyik gyász-hősének, Spangának utolsó napjairól zeng az itt bemutatott ének.

(Kanyaró 2015: 535.)

332. Panga Pali (Dicsőszentmárton)
 Lelőhely: EA 2276: 234. lap, 175. sz. Kanyaró Ferenc kézírása. A balladának Dicsőszentmártonból származó eredeti lejegyzése nem került elő; megtaláltuk viszont – két példányban is – Ádámosról gyűjtött változatának diák-kéziratát, melyet – szövegeltérései ellenére is – a dicsőszentmártoni variáns eredeti lejegyzésének kell tekintenünk. A gyűjtési helyek különbözősége onnan adódik, hogy a gyűjtő, Koncz János, akinek nevét Kanyaró Ferenc utólag írta fel a kéziratra, feltehetően dicsőszentmártoni diák volt, a balladát viszont – ugyancsak Kanyaró feljegyzése szerint – „egy ádámosi jövendőmondó asszony után írta le.” A Kanyaró-hagyaték feltárása során több rendben is meggyőződhettünk arról, hogy Kanyaró kezdetben gyűjtési helynek azt tekintette, ahonnan a diák a kollégiumba érkezett. Csak később kezdett arra fi gyelni, hogy eltérő lehet a gyűjtési helyszín és a gyűjtött adat földrajzi provenienciája. (lásd Kolozsváron lejegyzett gyergyóremetei ballada, Székelykeresztúron összeírt etédi adatok, stb.) Már csak azért sem férhet kétség ahhoz, hogy Kanyaró az ádámosi változatot vette fel dicsőszentmártoniként az 1896-os gyűjteménybe, mert az ádámosi változat eredeti lejegyzésébe Kanyaró bele-belejavított, s javításai a „dicsőszentmártoni” változatot eredményezték.

332.1. A ballada eredeti lejegyzése Ádámosról: AKKvár–MsU 2293: 41v. Koncz János IV. o. t. kézírása Kanyaró autográf javításaival és hevenyészett feljegyzésével: „ Koncz János IV. Egy ádámosi jövendőmondó asszony után írta le.”

1. Pozsony város ej de híres város
Benne lakik hires ^három komiszáros
Panga Palit egyik elfogatta
Négy katona ^katonát strázsát melléje állita.

2. Panga Pali gyemánt gyürüt hordot
Grofok bárok udvarába forgott.
Hej, Panga Pali ^mondjad mivé lettél
^A Kezedre vasat mért szereztél.

3. Holló madár szállott ablakomra
Szomorú hirt hozott a számomra.
Akasztofát faragnak az ácsok
Nékem szol^hat a kopácsalások.

4. Holló madár, gyászos holló madár
Ablakomra ^immár többé ^többet ne szálj
^Inkább Szálj a rozsám ablakára
Mond ^hogy vegyen gyászruhát magára.

^{5. A gyilkosnak akasztófát adnak} _{Kanyaró betoldása ez a sor}
A ki gonosz nehéz vasat annak
Nehéz vasat kezére lábára
Ugy viszik az utolsó utyára.

6. Utána megy barna szeretője
Könytől ázik patyolat kendője
Szeretője csak azt sohajtozza
Bárcsak ^soha ne szerettél volna soha.

 A ballada hőse, Spanga Pál egyike volt Mailáth György országbíró gyilkosainak. A bűncselekmény 1883. március 29-én történt. A Mailáth-gyilkosság, s a tettesek elfogása és elítélése hónapokon át foglalkoztatta a sajtót és a közvéleményt, ponyvanyomtatványok is közrejátszottak abban, hogy a budavári rablógyilkosság hosszú időn át az érdeklődés középpontjában állt. A Kolozsvári Közlöny rendszeresen tájékoztatta az erdélyi olvasókat az eseményekről: 1883. március 30-án (II. évf. 71. sz.) hírt adott a gyilkosságról, október-november-decemberi számaiban pedig lépésről lépésre nyomon követte a törvényszéki tárgyalások mozzanatait. – A történtekről lásd bővebben: SZABÓ Krisztina 2002.

(Olosz Katalin jegyzete; Kanyaró 2015: 794–795.)