Címek
Évek
1837 1839 1853 1854 1856 1857 1859 1860 1862 1863 1864 1865 1866 1867 1868 1869 1870 1871 1873 1875 1882 1894 1895 1896 1897 1898 1899 1900 1901 1903 1904 1905 1906 1914 1933 1934 1936 1937 1938 1939 1940 1942 1943 1945 1946 1947 1949 1950 1951 1952 1953 1954 1955 1956 1957 1958 1959 1960 1961 1962 1963 1964 1965 1966 1967 1968 1969 1970 1971 1972 1973 1974 1975 1976 1977 1978 1979 1980 1981 1982 1983 1984 1987 1988 1990 2013 2014 ismeretlen
Helymutatók
Névmutatók
Pál Boriska
Gyűjtő:
Albert Ernő
Gyűjtés ideje:
1971-07-09
Gyűjtés helye:
Gyergyóditró
Közlő:
Albert Ernő
Közlés ideje:
2004
Megjelenés helye:
Albert Ernő 2004: 226/140. sz.
Adatközlő neve, életkora, foglalkozása:
Ádám Joakimné, 98 éves
Szöveg
Azért zárták be, mert megtudták, hogy gyermeket tett el. Met az anyja, hogy meghalt, hát osztáng ő szegén itt es, ott es, ahol lehetett, ott járt na. Gyermeke lett. A gyermeket eltette, osztán eljelentette, biztoson a mostohaanyja. S osztán elfogták, elkísérték, s akkor ott a börtönbe énekelte, hogy:
- Pál Boriska az én nevem,
Itt van veszve árva fejem,
Pál Barabás az én apám,
Bár csak egyszer se jött hajzám.
Pál Boriska az én nevem,
S itt van veszve árva fejem.
Ezt a tisztek meghallották,
Borist esment eléfogták.
- Mondd meg, Boris, van-e apád,
Van-e apád, van-e anyád?
- Vagyon nékem éldesapám,
S vagyon egy mostoha anyám,
S az nem eresztette hajzám.
Pál Boriska az én nevem,
S itt van veszve árva fejem…
Megjegyzés
A kutatók jó ideig nem figyeltek erre a balladára, pedig első lejegyzésére már 1882-ben sor került, mégpedig Háromszékről származik, amelyet valószínűleg Benedek Elek gyűjtött, és a MNGy III. kötetében jelent meg (98:56.). 1955-től még egy töredékes és két teljesebb változatát ismerhettük meg Udvarhelyszékből. Vikár Béla 1900 és 1903 között járt ezen a vidéken, feltehetően ezekben az években jegyezte le Szentegyházasfaluban 2 és Bözödön (Bartók Béla–Kodály Zoltán 1973.). Az ötödik változat a MNT VI/I. kötetében jelent meg, amelyet Kodály Zoltán 1912-ben gyűjtött Kászonaltízben (450:503.). Az itt közölttel együtt tehát 6 változatát ismerjük.
Keletkezési idejére és helyére bizonyos szövegbeli utalásokból próbálunk következtetni. Ádám Joakimné, az énekes, többször utalt arra, hogy a balladákat nagyszüleitől tanulta, így megismerésük visszavezethető az 1830-as évekre. Korábbi időszakra nincs támpontunk. A háromszéki változatban Pál Boriskát „Somolyóra” kísérik, másokban Csíkot említik, ekkor is csíksomlyóra kell gondolnunk a börtönbezárás miatt. S valóban 1872-ig Csíksomlyón működött a büntető törvényszék, s börtönébe még az 1849-es szabadságharc bukása után is bezárták a szabadságharcosok egyik részét. További hasonló utalások: „Csíkgyimesnek nagy határa” szerepel, vagy Pál Boriska Csíkgyimesbe küld levelet, szenvednie pedig azért kellett, mert gyermekgyilkos volt, más változatokban meg azért zárták börtönbe, mert az urát nem szerette. (Lásd még Albert Ernő 1989.164–165:27.j.)
(Albert Ernő 2004: 327-328.)
Támogatók
Partnerek
